Hetven barnamedve idei kilövésére adott engedélyt a szlovén környezetvédelmi minisztérium, hogy korlátozza a ragadozók kártételét a haszonállat-állományban és a termőföldeken.

Szlovéniában 70 barnamedve kilövését engedélyezték 2009-re

Hetven barnamedve idei kilövésére adott engedélyt a szlovén környezetvédelmi minisztérium, hogy korlátozza a ragadozók kártételét a haszonállat-állományban és a termőföldeken.

Szlovéniában 430 és 490 közé teszik a barnamedvék számát, ez Európa egyik legnépesebb állománya. Nagy részük az ország déli vidékeinek sűrű erdőiben él, egy akkora területen, mint Korzika szigete, vagyis a kontinensen ott a legnagyobb a „medvenépsűrűség”.

Tavaly a ljubljanai környezetvédelmi minisztérium 75 példány elejtését engedélyezte a hajdan egész Európát benépesítő, mára azonban főként Kelet-Európába, valamint Skandináviára visszaszorult medvefajból (Ursus arctos), amelyből állatvédők szerint napjainkban legfeljebb 15 ezer példány élhet Európában.

A tárca először azóta, hogy 1993-ban védetté nyílvánította a fajt, idén 10 farkas kilövését is jóváhagyta.

Becsléseink alapján évente 90-100 példánnyal nő az állomány, így kilövési kvótát kell felállítanunk, hogy a mostani szinten tartsuk a populációt – indokolta a döntést Janez Kastelic minisztériumi vezető. A szakember szerint évente mintegy 25 medve pusztul el vonattal, vagy autóval való találkozás következtében, így a meghatározott kvóta a természetes növekedés alatt marad.

Egyes környezetvédő csoportok szerint ugyanakkor egyáltalán nem kellene engedélyezni a vadászok számára a két állatfaj ritkítását, mivel az állatok száma alacsonyabb a kormány által becsülteknél.

Tavaly a barnamedvék és a farkasok hozzávetőleg 450 ezer euró (130 millió forint) kárt okoztak a gazdáknak.

Ajánlott tartalom

A klímaváltozáson a fásítás segíthetne leginkább

Az erdőtelepítés, a fásítás az egyik legjobb eszköz a klímaváltozás negatív hatásainak kompenzálására - mondta az Agrárminisztérium (AM) agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Balatonszárszón pénteken.