Szuperszámítógép kéne a klímaváltozás megjósolásához

Az éghajlatváltozás olyan sok tényezős folyamat, aminek modellezésére jelenleg nem létezik elég nagy kapacitású számítógép. Becslések szerint százszor nagyobb erejű komputer kellene, mint amilyet a technológiai mai fejlettségi szintjénél elő tudnak állítani.

Az éghajlatváltozás lefolyásának megjóslása olyan modellezést kívánna, ami rendkívül nagyszámú adatfolyamokat kezelne, majd az ezekből kiszámított eredményeket is újrakalkulálná más inputokkal, opciókkal. Ennek elvégzése a legfejlettebb komputereknél is heteket venne igénybe.

Ráadásul arról sem szabad elfelejtkezni, hogy a “kimenetel” az éghajlatváltozásnál csalóka szó: a klímaváltozás nem ér véget, csak az ember próbál időbeli mércéket erőltetni rá. Főként azért, hogy a klímapolitikában konkrét és jól kommunikálható célokat tudjanak elérni a politikusok, az aktivisták és a tudósok 2030-ra, 2050 vagy éppen 2100-ra kitűzve, s ehhez rendelt jövő-fogatókönyvekben gondolkodva.

A vágyott szuperszámítógép (jövőbeli) létének iróniája, hogy éppen a klímaváltozáshoz járulna hozzá, mivel igazi energiafaló gépként nagy mennyiségű üvegházgáz létrejöttéhez járulna hozzá (a masinát energiával ellátó erőműveken keresztül). E gép áramigénye egyenlő lenne 200 000 háztartás éves áramfogyasztásával. Működtetése pedig potom 20 millió dollárt emésztene fel évente.

A tudósok elsősorban az energiaellátás dilemmájával akadtak el, mert nincs olyan technológia mely lehetővé tenné az energia-hatékony meghajtást. (Az energia ugye javarészt a felmelegedő komputer hűtésére, a ventilátorok forgatására kell.) A mérnökök úgy látják a szuperszámítógépek új generációjával 2020 és 2030 között tudnának elkészülni.

A The New York Times azonban arról írt, hogy a Rice University-n dolgozó Krishna Palem szerint lehetséges az ugrásszerű fejlődés: ha kiveszik a tranzisztorokat zömét, melyeket “a pontosság elérése végett” tettek be a komputerekbe. Ezek nélkül a masinák gyorsabban dolgozhatnának és kevesebb energiát fogyasztanának. Javaslata vitát kavart K+F-körökben. A klimatológusok azért kezdtek kiállni Palem mellett, mert a klímaváltozás modellezése eleve nem a pontosságra épül. Fenébe hát a tranzisztorokkal.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Regényes természet – Eredményt hirdettek a környezetvédelmi irodalmi pályázaton

Nyolc fiatal írót díjaztak Budapesten a Regényes természet című irodalmi pályázaton, amelyet az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda és a Magyar Írószövetség írt ki ifjúsági regények írására a környezetvédelem, a klímaváltozás és az aktív turizmus témájában.