Szuperzöld lesz az Olimpia

Kevesebb, mint száz nap van hátra a következő, londoni nyári olimpiai játékokig, és a sportolók mellett a város is gőzerővel készül a megmérettetésre.

London – többek között azért is, mert négy éve Pekingben kapkodó környezetvédelmi intézkedésekre volt szükség ahhoz, hogy a körülmények megfelelőek legyenek – az első perctől kiemelten kezeli a fenntarthatóság kérdését. Az egyik legfontosabb ígéret, hogy a lehető leghatékonyabban kezelik az olimpiai falu megépítésének emberi és környezeti hatásait. Az építkezés kezdete előtt kiadták a Környezetvédelmi Nyilatkozatnak nevezett jelentést, amely a falu várhatóan jelentős környezeti hatásait és az azok kezeléséhez szükséges eszközöket tartalmazza. Szerepelnek benne zajvédelemre, vízminőségre, közlekedésre és a levegő minőségére vonatkozó szabályozási tervek. A jelentés részeként számos vizsgálatot folytattak, hogy átfogóan felmérjék a terület aktuális állapotát. Állandóan mérik a zaj- és porszintet a falu környékén, az eredményeket pedig a hivatalos weboldalon közlik. Ha a megengedettnél magasabbra szökik az érték, a kerületekkel közösen kidolgozott intézkedéseket vezetnek be, amíg csökken a szennyezettség.

A vízvédelem fontos része, hogy a felhasznált vegyszereket, olajokat a természetes vizektől elzártan tárolják. Ezenkívül a vízi sportok során a medencéből kifröccsenő vizet egy csőrendszer elvezeti, és WC-öblítésre használják majd fel. Az építkezés idejére áttelepítették a tarajosgőte- és varangypopulációkat, amelyek a rendezvény végével visszakerülnek eredeti élőhelyeikre. A Biodiverzitás Akcióterv keretein belül az olimpiai faluban 45 hektáron alakítanak ki változatos, vizes, erdős és füves élőhelyeket a madarak, kétéltűek, emlősök számára. A játékok helyszínére egy mintegy 1200 lakás számára elegendő energiát termelő szélturbinát terveztek, amely az olimpiai falu kiszolgálása után az ott létesülő lakások áramellátásában és a terület utcai világításában játszik majd szerepet. A rendezvény miatt felépülő létesítmények többsége megmarad, és új funkciót kap a játékok végén: egyetem, közegészségügyi intézmény, iskola lesz belőlük némi átalakítás után. A mégis lebontásra ítélt épületekből visszamaradó anyagok 90 százalékát valamilyen formában újrahasznosítják majd. Például a 12 ezer férőhelyes kosárlabda-stadion a világ legnagyobb, ideiglenes, eleve újrafelhasználásra tervezett épülete.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Döntöttek: kötelezővé válik a napelemek telepítése az épületekre

Az Európai Parlament elfogadta az uniós napenergia-szabványt, amely előírja a napelemek telepítését az épületekre az EU tagállamaiban.