Tag Archives: Antarktisz

Bezárják a brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) Halley VI kutatóállomását, mert a személyzet biztonságát fenyegetik a jégen keletkezett repedések.

Ausztrál kutatók víz alá merültek az Antarktisznál, hogy megmutassák a világnak, milyen színes és változatos az élet a másfél méter vastag jég alatt.

A Déli-sark meghódításáért küzdő hajdani felfedezők, köztük Robert Scott és Ernest Shackleton feljegyzései segítik a klímaváltozás hatásainak tanulmányozását: a kutatók így állapították meg, hogy az antarktiszi tengeri jég sokkal kevésbé érzékeny a klímaváltozásra, mint az arktiszi, vagyis az északi-sarkvidéki tengeri jég.

A melegedő óceánvíz az elsődleges oka az Antarktiszi-félsziget nyugati felén lévő gleccserek visszahúzódásának - állapították meg a világon elsőként brit kutatók, akik szerint mivel a félsziget az egyik legnagyobb közreműködője a globális tengerszint-emelkedésnek, ezért az új eredmények segíteni fognak a térség jégveszteségére vonatkozó pontosabb előrejelzések elkészítésében.

Az 1994-ben felfedezett Vosztok-tó után újabb óriási, jég alatti édesvizű tavat fedeztek fel a déli kontinensen. A kutatók most megpróbálnak még jobban vigyázni a feltárással, mert remélik, hogy számos új élőlényre bukkannak majd.

Három méterrel emelkedik több évszázad alatt az óceánok vízszintje, ha az általános felmelegedés hatására elolvadnak az Antarktisz nyugati részének nagy gleccserei, és az Amundsen-tenger kisebb jégfolyamai is teljesen destabilizálódnának - hangsúlyozták a klímaváltozás következményeit kutató potsdami intézet (PIK) tudósai.

Történelme során első ízben indított Kolumbia expedíciót az Antarktiszra: a vállalkozás célja az éghajlatváltozás tanulmányozása, az ország biológiai sokszínűségének megőrzése és nagyobb szerepvállalás a fehér kontinens jövőjének alakításában.

Elkészült az Antarktisz tengeri élővilágát bemutató eddigi legrészletesebb térképgyűjtemény.

Két méter magas volt az antarktiszi óriáspingvin egy argentin kutatócsoport szerint. A 37 millió éve élt állat maradványait a La Plata-i múzeum munkatársai vizsgálták.

A Nature Climate Change című folyóiratban közölt tanulmány szerint a fogyatkozás üteme eltérő lesz az egyes kolóniáknál, de az évszázad végére várhatóan mindegyiket eléri a populációcsökkenés.