Tag Archives: Ivóvíz

Meredeken nő az elkövetkező években a gazdaság vízigénye, de a források egyre csökkennek. Emiatt az ivóvíz ellátás már most is az egyik fő üzleti kockázattá, a társadalom egészét tekintve pedig az egyik fő aggállyá vált.

Nem is az a gáz igazából, hogy mekkora a szárazság arrafelé, hanem a trend, ami az elmúlt öt év tavaszi időszakaiból kirajzolódik (bár elég egyértelmű a színkód, azért mondom: a fehér-sárga-piros-bordó átmenet jelzi az egyre súlyosabb szárazságot):

Radzsendra Szingh kapra idén a rangos Stockholmi Víz Díjat, amire gyakran a "víz Nobel-díjaként" is hivatkoznak. Az indiai aktivista ezer falut segített vízhez jutni.

A World Economic Forum szerint az idei év legsúlyosabb kockázati tényezője az ivóvízhiány lesz a világon. A második helyre is egy sokat emlegetett, a fenntarthatatlansághoz kapcsolódó téma került: a fertőző betegségek tömeges elterjedése.

Egy új magyar eljárással minimálisra csökkenthető az ivóvíz arzéntartalma, a technológia főként Délkelet-Magyarországon terjedhet el, ahol helyenként az uniós előírás 5-20 szorosát is eléri az arzéntartalom.

"Anyagi és személyi feltételek hiánya" miatt a szolgáltató cég nem biztosítja tovább a vezetékes ivóvizet a Karcag melletti Tilalmason. A helyieknek kutakat kell fúratniuk, csakhogy egy kút a térségben legalább félmillió forint.

Kaliforniában várhatóan 2015-re készül el egymilliárd dollárért az az ivóvízgyár, mely a tengervizet sótlanítja. Már John F. Kennedy is e módszer mellett kardoskodott a 60-as években.

Az adakozók hiúságára apellál az ivóvízproblémákra szakosodott szervezet, mely afrikai és ázsiai falvakban fúrat kutakat. Az adományt fizetőről nevezik el a kutat.

A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet és a Coca-Cola Vállalat ma bejelentette, hogy új, hét évig tartó, úttörő együttműködésbe kezdenek a Duna és ártere élővilágának helyreállításáért. A nagyszabású program célja, hogy 2020-ra 12 millió m3 édesvíz kerüljön jobb ökológiai állapotba a Duna vízgyűjtőjén, ami 4800 olimpiai versenyuszoda vízmennyiségének felel meg.

Egy kutatócsoport úgynevezett anaerob lebontó- és szűrőrendszert készített, amivel nagy mennyiségű tehénürüléket itatóvízzé és műtrágyává lehetett alakítani. A Michigan Állami Egyetemen készített McLanahan Nutrient Separation System tulajdonképpen egy oxigén nélkül működő mesterséges emésztőrendszer, ami megfordítja az ozmózis folyamatát.