A tavalyi után a 2024-es volt a második legmelegebb szeptember a világban, és biztosra vehető, hogy 2024 lesz a legmelegebb év a világon - közölte az Európai Unió berlini székhelyű klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S) kedden.
BővebbenNagy kihívás előtt a természet és a kutatók: jelentősen átalakulhat a hőmérséklet és a csapadék éven belüli eloszlása
Az éghajlatváltozás nem csupán a hőmérséklet emelkedését okozza, a hőmérséklet és a csapadék éven belüli eloszlásában is komoly átalakulást hozhat a jövőben. Ezek változása – sok egyéb mellett – várhatóan a fajok és más ökológiai jelenségek elterjedésére is hatással lesz.
BővebbenKutatók éjszakája – Több mint négyszáz program várja az érdeklődőket az SZTE-n
Izgalmas és változatos programokkal, több mint négyszáz rendezvénnyel várja az érdeklődőket a Szegedi Tudományegyetem a Kutatók Éjszakáján szeptember 27-én és 28-án – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.
BővebbenÁrvíz – Ütemes apadásnak indult a Duna a folyó felső szakaszain
Ütemes apadásnak indult a Duna a folyó felső szakaszain, ahol már a helyreállítási munkálatokat készítik elő. Az árhullám Budapest alatt, Paks térségében tart - közölte vasárnap az MTI-vel az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) sajtóosztálya.
BővebbenMeteorológia: ez volt a legmelegebb nyár a mérések kezdete óta Magyarországon
Az idei nyár volt a legmelegebb a mérések kezdete, 1901 óta, az évszak középhőmérséklete országos átlagban 2,7 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti évek átlagát - közölte a HungaroMet Zrt. csütörtökön a Facebook-oldalán.
BővebbenEurópai Számvevőszék: a helyreállítási alap valószínűleg nem olyan zöld, mint ahogy állítják
Nem egyértelmű, hogy az uniós helyreállítási alap miként járul hozzá az éghajlatpolitikai fellépéshez és a zöldátálláshoz, ugyanis hiányosságok mutatkoznak az éghajlattal kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó mérföldkövek és célok, a tényleges kiadásokról való beszámolás, valamint egyes zöld minősítésű projektek környezetbarát jellege terén - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke szerdán.
BővebbenNAK: az erős európai mezőgazdaság mindannyiunk érdeke
Az erős európai agrárium stratégiai kérdés nem csak a gazdák, hanem valamennyi uniós állampolgár számára, amit az Európai Bizottságnak minden eszközzel segítenie kell. Erre hívták fel az uniós döntéshozók figyelmét az európai agrárium meghatározó szervezeteinek vezetői a szeptember 5-6-i budapesti KAP Konferencián - közölte pénteki közleményében a kamara.
BővebbenAz idei volt az északi félteke legmelegebb nyara az EU klímafigyelő szolgálata szerint
Az idei nyár volt a legmelegebb az északi féltekén a feljegyzések kezdete óta - jelentette be pénteken az Európai Unió Copernicus klímafigyelő szolgálata, hozzátéve: nagy a valószínűsége, hogy az idei év pedig a valaha mért legmelegebb év lesz.
BővebbenA statisztika elárulja, mikor várható egy komolyabb földrengés Magyarországon
Utoljára 1956-ban, Dunaharasztiban volt ötösnél nagyobb erősségű földrengés hazánkban. Kalmár Dániel szeizmológus szerint 50-70 évente fordulhat elő Magyarországon egy-egy ilyen erejű földmozgás, ám a pontos időpontot lehetetlen előrejelezni. Felkészülni viszont lehetséges.
BővebbenLantos Csaba: Magyarország már tavaly elérte 2030-as klímapolitikai célját
"Magyarország törvényben megerősített vállalása, hogy az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását 1990-hez képest legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ra. Az előzetes adatok szerint a hazai ÜHG-kibocsátás tavaly a megelőző esztendőhöz mérten jelentős arányban, 9,5 százalékkal mérséklődött. Az 1990-es bázisévhez viszonyítva ezzel összességében 43 százalékos csökkenésnél tartunk, 2023-ban tehát nemcsak elértük, hanem már túl is teljesítettük 2030-as célkitűzésünket" - jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter az Energiaügyi Minisztérium (EM) péntek reggeli közleményében.
Bővebben