Tag Archives: mezőgazdaság

Egyszerre gyűjtheti be a zöldséget földjeiről, illetve az áramot az azok egy része felett kiépített napelemrendszerekből a japán farmerek egy része. A tokiói kormány nagy reményeket fűz a mezőgazdasági ingatlanok hasonló hasznosításához is.

Mi köze a digitális tervezésnek és a mezőgazdaságnak egymáshoz? Alighanem mindenki először meghökkenne a kérdésen, utána egyértelműen érkezne a válasz: semmi.

A víz után a második legnagyobb mennyiségben fogyasztott ital a világon. 7,2 milliárd ember évente 3 milliárd csészényi hörpint fel belőle. A legtöbbet Kínában. A kávéból csak feleannyi fogy, mint a teából. A gyártók végre kidolgozzák az etikus működés és beszerzés alapelveit.

A világ élelmiszer-termelésének 90 százalékát a családi gazdaságok adják. Csakhogy ez a termelési forma óriási kihívásokkal küszködik: a klímaváltozással és az üzemi szemléletű iparosodott mezőgazdasági cégekkel.

A németországi ttz Bremerhaven cég több német kutatói intézménnyel kooperációban egy olyan kutatási projektben dolgozik, mely egy gyorsteszt kidolgozását célozta meg a biogáz-berendezésben a mikrobiológiai állapot értékelésére.

Elképesztő méreteket öltött a 21 század elejére a pazarlás: a világ mezőgazdasági területeinek negyedéről a megtermelt élelmiszer egyenesen a szemétbe vándorol, miközben csaknem egymilliárd ember éhezik. A termelés emellett még a klímát is terheli, valamint értékes erőforrásokat, ivóvizet és energiát is fölöslegesen fogyaszt.

A talajerózió következtében nagy mennyiségű karbon-dioxid szabadul ki a földből, továbberősítve az üvegházhatást. Az ENSZ Környezetvédelmi Alapjának (UNEP) 2012-es évkönyve szerint a talajban 2200 milliárd tonna szén-dioxid lapul megkötve.

Európában a méhek általi beporzás pénzbeni értéke évi 22 milliárd dollár. A méhekre egyes kutatók szerint káros hatással bíró neonikotinoid-alapú vegyszerek révén viszont csak 2 milliárd dolláros pluszbevételhez jut az uniós agrárium. Beporzás nélkül nincs élelem. Ha a méhpopuláció összeomlik, jön az éhínség.

Az élelmiszer a legtöbbet vásárolt és legfontosabb termék, ami napi szinten jelen van az életünkben.

Az éghajlatváltozás miatt veszíthetnek átlagsúlyukból az amerikai bölények egy új tanulmány szerint. A forró, száraz éghajlatú térségben élő példányok jócskán kevesebbet nyomnak, mint azok, amelyek hűvösebb és csapadékosabb vidéken róják a prérit.