Tag Archives: Szélenergia

Már csaknem egy évtizede nem kapnak engedélyt a beruházók új turbinák telepítésére Magyarországon.

A szárazföldi és tengeri szélenergia erőművek telepítésével kapcsolatos hírek rendre a Siemens-szel kapcsoaltban kerülnek elő, pedig a technológia világot meghódító jelenkori történetét nem csak a németek írják. Az viszont igaz, hogy nálunk ezt a sztorit jó ideje nem írja már senki.

Bükkaranyoson adták át az ABB legújabb egyenáramú gyorstöltő állomását. Ez az első olyan gyorstöltő Magyarországon, amelynek villamosenergia-ellátása szélerőműhöz kapcsolódik. Az 50 kW-os egyenáramú gyorstöltő oszlop mindössze 15–30 perc alatt képes menetkészre feltölteni egy CHAdeMO-csatlakozóval ellátott elektromos autó akkumulátorát.

A szélenergia projektek, különösképpen a tengeri szélenergia farmok, önállóan is életképes vállalkozásokká nőtték ki magukat. Jól látszik ez Dánia esetében, ahol a szélerőművek megtérülési mutatói lassan az állami támogatások átcsoportosítását teszik indokolttá.

Hosszabb távon 300 megawatt teljesítményre lesz alkalmas Tanzánia felépülő szélerőmű parkja, melyhez „csatlakozik” a geotermikus áramtermelő kapacitás is. Jelenleg még „csak” a mezőgazdasági öntözéshez szivattyúznak vizet szélturbinák segítségével.

Bükkaranyos – A szélerőmű rendszerére kapcsolt villanyautó gyorstöltő berendezés műszaki főpróbáját sikeresen tartották meg Bükkaranyos határában március 31-én.

A zöldáram-termeléshez nem elsősorban sok pénz, hanem jó támogatási és engedélyezési rendszer kell Varró László, az IEA igazgatója szerint. A mostaninál nagyobb súlyt képviselő nukleáris termelés folyamatos üzemben és nagy kapacitáskihasználással az igazi. Ez feltételezne egy szivattyús-tározós erőművet, vagy a fölös áram exportját.

Egy ismert spanyol vállalattól rendelt nyolc szélerőmű parkot Brazília, ezúttal 195 megawatt kapacitással gazdagodik. A szállító már adott el turbinákat Chilének, illetve korábban szintén Brazíliának.

Néhány éve elképzelhetetlen adatot közölt a pekingi statisztikai hivatal: 2014-ben csökkent az ország szénfelhasználása. Ma már Kína fekteti be a világon a legtöbbet az alternatív energiaforrások kihasználásába. Tavaly a magyar GDP-vel összemérhető összeget költöttek erre a célra.

A világban jelenleg épülő atomerőművek harmadát Kínában építik, és a kormány tervei szerint megháromszoroznák nukleáris energetikai kapacitásukat 2020-ra. Legyenek ezek bármennyire is brutális számok, a kínai vezetés nem szeretne egyetlen energiaforrásra hagyatkozni, sőt, még ennél is hangsúlyosabban szeretnének megújuló energiaforrásokra építeni.