A klímaváltozás hatásait a gazdaság zöldítésével mérsékelné a kormány.
Bővebben2060-ra Kína is klímasemlegessé válna
A kelet-ázsiai gazdasági nagyhatalom vélhetően 2030-ig éri el a maximumot a szén-dioxid kibocsátás terén, ugyanakkor ezt követően fokozatosan csökkenteni kívánja az emisszió mértékét, és 2060-ra el kívánja érni a karbonsemlegességet.
BővebbenA növények kétötödét kihalás fenyegeti
A világon élő növények kétötödét kihalás fenyegeti. Ennek egyik fő oka a fajok élőhelyének szűkülése - figyelmeztettek egy nemzetközi kutatásban résztvevő tudósok.
BővebbenMínusz 70 Celsius-fok volt az északi féltekén mért eddigi legalacsonyabb hőmérséklet
Csaknem mínusz 70 Celsius-fok volt az északi féltekén mért eddigi legalacsonyabb hőmérséklet, amelyet mintegy 30 évvel ezelőtt rögzítettek egy grönlandi mérőállomáson - derítették ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kutatói.
BővebbenŰrszeméttel való ütközés elkerüléséért manőverezett az ISS
Elkerülő manővert hajtottak végre a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) dolgozó asztronauták kedden, hogy megakadályozzanak egy űrszeméttel való ütközést - közölte a NASA amerikai űrhivatal.
BővebbenEzeket lépi meg az EU 2030-ig a klíma védelemében
Az Európai Bizottság csütörtökön bemutatta 2030-ig megvalósítandó új éghajlatvédelmi tervét, amely a korábbi elképzelésekben szereplő 40 százalék helyett 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az Európai Unióban.
BővebbenGyorsan regenerálódott az élővilág az 66 millió évvel ezelőtti meteoritbecsapódás után
Gyors volt az élővilág regenerációja a 66 millió évvel ezelőtti meteoritbecsapódás után egy coloradói leletegyüttes tanúsága szerint.
BővebbenMérgező algavirágzás teheti tönkre az ivóvízünket?
Az elmúlt három évtizedben világszerte súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás - állapították meg a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai a témában készített eddigi leghosszabb távú, globális tanulmány keretében.
BővebbenHárman kapták meg a kémiai Nobel-díjat
A lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért egy amerikai, egy brit és egy japán tudós, John Goodenough, Stanley Whittingham és Josino Akira kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
BővebbenRomániából jöhet a génmnipulált mag
Az EU márciusban hagyta jóvá a kilépési (opt-out) lehetőséget a tagállamok számára: a nemzeti kormányok hatáskörébe tolva a végső döntést, hogy ellenálljanak a génmódosított élelmiszernövények hódításának, még akkor is ha eggyes GMO-vetőmagokat időközben uniós szinten engedélyeznek. A 28 tagállam közül 19 élt a lehetőséggel.
Bővebben