Tag Archives: üzemanyagcella

Az üzemanyagcellákra építő járművek a további töltőállomások kiépítésével kapnak újabb lökést.

Újabb állomásához érkezett az alternatív energiával meghajtott járművek versenye az elektromos és üzemanyagcellás autók közt, Japánban már több elektromos töltőpont található, mint benzinkút.

Összeszedtünk mindent, amit tudni érdemes az üzemanyagcellás járművekről. Miközben napjaink szenzációja közlekedési szempontból még mindig a Tesla, addig Japán legnagyobb autógyártói egy másfajta tiszta üzemanyagforrással, a hidrogénnel kísérleteznek. A Toyota 57 500 dolláros Mirai autója jövőre már kapható Amerikában, a Honda pedig 2016-ban dobja piacra a saját FCV-jét.

A világ legnépszerűbb, legvékonyabb, legerősebb és legkevésbé átjárható anyaga a grafén, és most felfedezték, hogy a protonok könnyen át tudnak jutni rajta. Ez nagy változást hozhat az üzemanyagcellák működésében. A grafén membránok segítségével a levegőből tudunk kivonni hidrogéngázt, amivel elektromos áram termelhető - írja Marcelo Lozada-Hidalgo és Andre Geim a tanulmányában. (Geim és munkatársai fedezték fel a grafént 2004-ben, és ezért 2010-ben Nobel-díjat kaptak.)

Az eddigi legerősebb Golf kombi után most bemutatkozott a legtisztább üzemű is: a Volkswagen Golf SportWagen HyMotion villanymotorját fedélzeti üzemanyagcella látja el elektromos árammal.

A kísérleti B-osztályt a közúti forgalomban tesztelik 2010 óta, és eddig remekül helyt állt.

Ha minden a tervek szerint alakul, akkor a jövő autóit semmivel sem lesz nehezebb tankolni, mint a maiakat. Sőt.

Noha a Toyota és a BMW együttműködése kapcsán leginkább az új sportautó építése merül fel, a két gyártó a zöld autók tekintetében is közösködik. A japánok és a bajorok tüzelőanyag-cellás rendszert fejlesztenek együtt az élménymodell mellett, amelyet a Toyota FCV után a BMW i3-ba szerelve köszönthetünk majd.

A Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület két éve alakult, de a szakértők közös munkája már öt éve tart. Célja, hogy összefogja mindazokat, akik ezen a területen potenciálisan szóba jöhetnek, mint együttműködő partnerek. Magyarországon a hidrogénnel, mint kérdéssel, először 2006-ban foglalkoztak egy szimpóziumon.

Energiatermelésre is felhasználhatók az emberi vizeletben lévő szénatomok, és egészen biztos, hogy nem viccelnek a tudósok: az erről szóló tanulmányt a világ egyik legrangosabb tudományos lapja, a Nature hozta le.