Tag Archives: vízhiány

Több mint 1400 kilométert meghaladó távolságot átszelő csatornák és csővezetékek kezdték meg pénteken ontani Kína leghosszabb folyójának, a Jangcénak a vizét a szomjazó északi országrészbe.

Szakértők már évtizedek óta figyelmeztetnek arra, hogy a vízellátás egyenlőtlensége komoly regionális konfliktusokhoz vezethet. A világ lakosságának 11 százaléka, 783 millió ember továbbra sem jut megfelelő minőségű ivóvízhez. A Közel-Kelet például a világ ívóvízkészletének mindössze egy százalékát kapja. Irak, Szíria és a gázai válság példája mutatja, hogy a víz már manapság is komoly konfliktusok oka. S ez még csak a kezdet.

A mind sűrűbben jelentkező éghajlati szélsőségek miatt a Dél-Alföldön és a Vajdaságban is egyre nagyobb probléma a vízhiány és az aszály – közölte Fiala Károly, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) projektvezetője hétfőn Szegeden egy konferencián.

Elképesztő mennyiségű vizet fogyasztunk, miközben nem is tudunk róla. Nézzük, mennyi vízfelhasználással jár ételeink és használati tárgyaink előállítása.

Érdemes csatornát építeni a Duna és a Tisza között? Most az a fő érv mellette, hogy a Duna–Tisza közét vízhiány sújtja a klímaváltozás miatt. A vízpótlásra lenne más megoldás, de a hagyományos csatornának is megvannak az előnyei. Új fordulat a 300 éves terv történetében.

Ausztrál kutatók a tengerfenék alatt hatalmas mennyiségű édesvizet találtak. Ez jó hír a jövő generációinak, akiknek jó eséllyel a vízhiány ellen kell majd küzdeniük.

Olyan napenergiával működtetett, levél alakú építményt szeretnének a Szahara sivatagában létrehozni, amely a kondenzációs elvek felhasználásával jeget tud létrehozni.

„Az egyik legsúlyosabb probléma a klímaváltozás és a vízhiány kapcsán az, hogy rengeteg embernek kell majd elköltöznie, mert az otthonuk többé nem tudja ellátni őket” – ezt mondta az OzoneNetwork tévé Egyenlítő című műsorában Jim Leape, a WWF nemzetközi igazgatója. A Természetvédelmi Világalap vezetője szerint „csak rajtunk áll, hogy sikerül-e kivédeni a klímaváltozás káros hatásait”.

2006 - 2011 között Szíriát pusztító aszály sújtotta: a csapadék mennyisége az ország jelentős részén évente 20 cm-rel csökkent. Az állatállomány 85%-a éhen vagy szomjan halt, a 10 milliós vidéki lakosságából 2-3 millió ember extrém szegénységbe süllyedt. A gondokat csak tetézték a rossz kormányzati intézkedések.

A cégek nem tartják fontosnak, hogy a CSR jelentéseikben beszámoljanak a vízhasználattal kapcsolatos stratégiájukról ami rosszabb esetben arra utal, hogy nem ismerik fel a vízhiány potenciális hatását a vállalatukra.