Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A gazdák jövőre saját biodízelt tankolhatnak járműveikbe, az autósok előtt azonban újabb kiskapu zárul be: az etanol után az LPG jövedéki adóját is megemelik.
Az alternatív üzemanyagokról készített körképünkből kiderül, visszatérhet-e az otthoni gázfejtés korszaka, érdemes-e félretenni a használt sütőolajat tankolni, és lehet-e tűzifával autót hajtani. Jövőre a gazdálkodók legálisan tankolhatják munkagépeikbe a saját földjükön megtermelt növényekből kisajtolt olajat – áll a Vidékfejlesztési Minisztérium tervezetében, amelyet a napokban tárgyal, és vélhetően el is fogad az Országgyűlés. A saját készítésű üzemanyag után csak a kutakon kapható gázolajra kivetett adó 18 százalékát kell megfizetni, az önellátó üzem pedig kap ásványiolaj-adóraktári engedélyt. Végre megnyílik tehát a lehetőség a házi biodízel-készítésre – de arról szó sem lehet, hogy a gazda akár csak a szomszédjának is eladjon belőle egy litert. A napraforgó- vagy repceolaj felhasználása azonban így is nagy lehetőség, főleg ahhoz képest, milyen ígéretesen indult, és ahhoz képest mennyire gyászosan alakult a növényi olajokból (vagy állati zsírokból) készített gázolaj magyarországi pályafutása. Torgyán József miniszterként még nyolcvan hazai biodízelüzemről álmodozott, amiből végül alig néhány épült fel, és sokáig azok sem értékesíthették terméküket a hazai piacon. Végül az Európai Unió direktívái lendítették át az ügyet a holtponton, és 2008 óta az előírásoknak megfelelően a Mol is 4,4 százaléknyi biokomponenst kever a gázolajba. Az uniós tervek szerint 2020-ra az aránynak el kellene érnie a 10 százalékot, de erre egyre kevesebb a remény, hiszen még a 2010-re kitűzött 5,75 százalék sem valósult meg a tagállamok többségében. Tisztán biodízelt tankolni itthon nem lehet, aminek oka a kőolajszármazékkal megegyező jövedéki adó (ez alól mentesülnek most részben a gazdák), és az ebből adódó magas ár. Ezért az időközben szépen szaporodó bioüzemek a 4,4 százalékos itthoni bekeverési arányhoz szükséges mennyiségen túl főleg külföldre, mindenekelőtt Ausztriának termelnek.
Van azonban egy másik lehetőség is a kőolajlobbi megkerülésére: nem a benzinkúton, hanem a nagyobb éttermek konyháin érdemes feltankolni – használt étolajjal. Jellemzően öreg dízel autókkal járók élnek ezzel a lehetőséggel, annál is inkább, mert a modern, nagy nyomású befecskendezéses dízelmotorok szűrés után sem bírják jól ezt az üzemanyagot. Csakhogy az üzemanyagként felhasznált étolaj után is kell jövedéki adót fizetni, a lebukás veszélye pedig nagy, hiszen a rendőrök messziről megérzik a kipufogóból terjengő sültkrumpli-szagot. Persze a magyar leleményességnek nincs határa, a felhasznált mennyiség egy része után befizetett adóval próbálják néhányan elkerülni a lebukást. Tisztább helyzettel szembesültek pár éve a benzines autók tulajdonosai, amikor elterjedt a kutakon az E85, amely 15 százalékban benzint, 85 százalékban etanolt tartalmaz (ez utóbbit Dél-Amerikában cukornádból nyerik ki, nálunk jellemzően kukoricából, vagy ritkábban búzából, burgonyából). Sorra szerelték be a tulajdonosok az átalakító szetteket, hogy a kedvező adózású üzemanyagot tankolhassák az autójukba, de a történet folytatása nem egészen úgy alakult, ahogy a legtöbben várták. Tavaly nyáron 40, év elején 30 forintos többletadót raktak az etanol árára, így – az autó 20-30 százalékos fogyasztásnövekedését figyelembe véve – már nem éri meg használni, és drasztikusan csökkent is iránta a kereslet.
Jövőre pedig megszűnhet a teljes jövedékiadó-kedvezmény, ha Magyarország nem kéri az EU-tól az ötéves kedvezményes időszak meghosszabbítását. Ez literenként további 70 forintos többletet jelent, ami az előállítóknak felérne a gazdasági totálkárral, ha nem lenne az etanolra élénk kereslet más uniós országokban. Belföldön számukra egyelőre a Mol és a többi üzemanyag-társaság által kötelezően a normálbenzinbe kevert, legalább 3,1 százalékos etil-alkohol arány jelenti a biztos jövőt. Akár benzinként, akár gázolajként jelennek meg, világszerte heves viták kísérik az első generációs bioüzemanyagok terjedését, elsősorban az élelmiszerárak felverése miatt. Nem véletlenül kísérleteznek a biomasszán túl sokan mezőgazdásági hulladékból vagy celluózból előállított naftával, az Audi mérnökei pedig amerikai partnereikkel együtt azon munkálkodnak, hogy (akár tenger- vagy szenny-) vízből, szén-dioxid hozzáadásával, fotoszintézissel, egy speciális mikroorganizmus segítségével etanolt és a gázolaj alapanyagának számító alkánt nyerjenek.
A teljes cikk itt olvasható.