Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Míg az öt évvel ezelőtt elkészült első Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia csak az üvegházhatású gázok csökkentésével foglalkozott, addig a most elkészült stratégia komplexen kezeli a problémákat, a költségeket pedig beépíti a 2014-2020 közötti uniós költségvetés támogatott céljai közé – mondta a Nemzeti Alkalmazkodási Központ (NAK) vezetője csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Bencsik János közölte, a szakmai, társadalmi szervezetek a stratégiához csütörtöktől 30 napig tehetnek észrevételeket, amelyeket a NAK beépít a szövegbe, a végleges változatot várhatóan még az idén elfogadja az Országgyűlés.
A 2050-ig tartó időszakra szóló stratégia 1-2,5 Celsius-fokos évi középhőmérséklet-emelkedéssel számol, a fagyos napok száma 35 százalékkal csökken, míg a hőségriadós napok száma 30 százalékkal lesz több a jelenleginél – tette hozzá.
A következő uniós költségvetési időszakban a támogatások 20 százalékát kell az éghajlatváltozás okozta problémák kezelésére fordítani – jelezte Bencsik János.
Az új stratégiát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete mellett, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet önálló szervezeti egységeként működő NAK készítette elő, és építi be abba a társadalmi vitában elhangzó véleményeket. A munka az ELTE meteorológiai tanszékének megalapozó tanulmányával indult, amely után több tudományos műhely dolgozta ki a részleteket, majd a NAK tette egésszé a résztanulmányokat. Csütörtökön kezdődött a közigazgatási egyeztetés is a klima.kormany.hu-n elérhető szövegről.
Az új éghajlat-változási stratégiát bemutatva Bencsik János kiemelte, hogy 2011-ben 66,2 millió tonna volt a szén-dioxid-kibocsátás Magyarországon, de ebből az erdők közel 4 millió tonnát elnyelnek. A rendszerváltáskor a kibocsátás megközelítette a 100 millió tonnát, a csökkenés oka elsődlegesen a szocialista nagyipar és mezőgazdaság leépülésében keresendő. Ez azonban a kibocsátás mellett a munkahelyek számát is egymillióval csökkentette.
Az új stratégia négy célt határozott meg: a dekarbonizációt, az éghajlati sérülékenység területi vizsgálatát, az alkalmazkodást és az éghajlatváltozásra való felkészülést, végül pedig a társadalmi partnerséget.
Az első célba tartozik a fosszilis energiahordozók kiváltása és az energiahatékonyság növelése. A stratégia a villamosenergia-termelés okozta szén-dioxid-kibocsátásnál számol a paksi atomerőművel.
Az éghajlati sérülékenység még Magyarország területén belül is nagyon változó. Nyugaton a legjobb a helyzet és kelet felé haladva fokozatosan romlik. Az alkalmazkodás egyik feladata a sérülékeny területeken belül a természeti erőforrások megóvása.
A társadalmi partnerség célja a lakosság szemléletformálása: a klímaváltozás hatásainak problémáit kevés ember ismerte fel eddig.
A komplex intézkedések hatására az üvegházhatású gázok kibocsátása 2050-re – a maihoz képest – 70 százalékkal csökkenhet. Ehhez a három nagy kibocsátó – a villamos- és hőenergia-termelés, az épületfűtés, illetve a közlekedés – emisszióját kell csökkenteni.