Hosszan friss, minőségét akár 45 napig is megőrző, ezáltal pedig tovább tárolható genetikailag módosított paradicsomot termesztettek tudósok Indiában.

Tartós paradicsomot termesztettek Indiában

Hosszan friss, minőségét akár 45 napig is megőrző, ezáltal pedig tovább tárolható genetikailag módosított paradicsomot termesztettek tudósok Indiában.

A kutatók két olyan enzim esetében alkalmazták a géntechnológiát, amelyek a paradicsom érésekor fokozott mennyiségben vannak jelen. A szakemberek szerint mindkét enzim hozzájárul ahhoz, hogy a termés frissességéből veszítve puha legyen. Az Újdelhiben működő növényigenom-kutató nemzeti intézet kutatói az amerikai tudományos akadémia folyóiratának (PNAS) internetes kiadásában számoltak be eredményeikről.

Adatok szerint Indiában a gyümölcsök és zöldségek gyors puhulása miatt a termés 35-40 százaléka megy kárba. A most ismertetett géntechnika révén sikerült olyan változásokat elérni, amelyek révén a gyümölcsök és zöldségek húsa hosszabb ideig marad friss. A szóban forgó enzimek a papayában, a banánban és mangóban is jelen vannak, így az eljárás ezeknél is alkalmazható – írták az indiai szakemberek.
Az első, génlaborban termesztett “hosszan friss” paradicsom még a kilencvenes évek közepén készült, és a Flavr-Savr nevet viseli. Ahhoz, hogy a zöldség tovább maradjon friss, a poligalakturonáz nevű enzimet módosították. Értesülések szerint ugyanakkor ez paradicsom ma már nincs kiskereskedelmi forgalomban, mivel nem váltotta be a gyártó hozzá fűzött reményeit.

Az újdelhi kutatók ezzel szemben az A-mannozidáz és a B-D-N-acetil-hexózaminidáz nevű enzimek hatásának “kikapcsolását” vizsgálták. Kiderült: a két enzim közül az egyik kiiktatásával 30, mindkét enzim kiiktatásával pedig még további 15, vagyis összesen 45 nappal hosszabbítható meg a paradicsom frissessége.
A génlaborban növekvő paradicsomtöveket ugyanúgy gondozták mint a hagyományos töveket, és ugyanannyi paradicsom termett rajtuk, mint a kezeletlen példányokon.

Ajánlott tartalom

Az EU jogszabályokat vezetne be a növényvédő szerek használatának csökkentésére

Az Európai Bizottság szerdán jogilag kötelező érvényű célértékeket javasolt a kémiai növényvédő szerek használatának csökkentésére, illetve a természet és a biológiai sokféleség helyreállítására az unióban.