Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése szerint a 2014-es évben a mérések 40 évvel ezelőtti megkezdése óta először fordult elő, hogy a globális gazdaság gyarapodott, az energiatermeléshez köthető széndioxid-kibocsátás viszont nem nőtt.
A gazdaság növekedése általában fokozott energiafogyasztással jár, ami a korábbi évek során az üvegházhatású gáz nagyobb mennyiségű kibocsátásával járt együtt, a mostani eredmény azonban az IEA szakértőinek véleménye szerint azt jelzi, hogy az éghajlatváltozás elleni erőfeszítések nem hiábavalóak.
A tavalyi évben az ügynökség által felügyelt energiaszektor éves széndioxid-kibocsátása 32,3 milliárd tonna volt, vagyis pontosan annyi, mint 2013-ban. Az IEA 40 éve gyűjt adatokat a légköri széndioxid-szint alakulásával kapcsolatban, és ez idő alatt mindössze három olyan időszak volt, amikor az üvegházhatású gáz kibocsátott mennyisége az nem növekedett: az 1980-as évek elején, 1992-ben és 2009-ben. Minden esetben olyan időszakokról volt szó, amikor a világgazdaság valamilyen okból instabillá vált, és visszaesett. 2014-ben viszont annak ellenére állandó maradt a kibocsátott mennyiség, hogy a világgazdaság 3 százalékos növekedést mutatott fel.
Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a légkör szén-dioxid szintjének növekedése is megtorpant volna, hiába stagnál ugyanis a kibocsátott mennyiség, ha közben a szén-dioxidot felvevő növényzet összmennyisége évről évre jelentősen csökken, hívta fel a figyelmet a probléma egyik fontos aspektusára a múlt héten 10. alkalommal megrendezett KLENEN-konferencián Gács Iván, a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékének docense. Ahogy a szakértő elmondta, az esőerdők területe 1940 óta 40 százalékkal csökkent, így hiába csökkentjük nullára az emberi tevékenységhez kapcsolódó széndioxid-kibocsátást, ha a már a légkörbe került mennyiséget nincs, ami felvegye, a gáz atmoszferikus szintje nem fog a vártnak megfelelően változni.
A kibocsátással kapcsolatos tavalyi eredmény vélhetően annak köszönhető, hogy Kína és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai egyre nagyobb arányban állnak át megújuló energiaforrásokra az energiatermelésben, illetve Kína esetében jelentős atomenergiai bővítések is folynak. Míg az atomenergia-kapacitás az Európai Unión belül csökkenőben van (Németország például 2023-ra teljesen leépíti atomerőműveit), a világ más részein növekszik az ilyen módon előállított energia mennyisége. Kínában például 100 paksi blokknak megfelelő (130 GW) atomerőmű van épülőben jelenleg is. Ami a megújuló energiák kiaknázását illeti, ebben Németország és Kína jár az élen. A németeknél a tavalyi évben a villamos hálózatba kerülő elektromos energiának már közel egyharmada megújuló forrásokból (nap, szél, biomassza) származott.
De hogy egy biztató magyar példát is említsünk, a Fővárosi Állat- és Növénykert az elmúlt évben felére csökkentette földgázfogyasztását új geotermikus fűtési rendszerének köszönhetően. A közeli Széchenyi Fürdő termálvizének hulladékhője jelenleg az állatkert 26 épületének fűtésében játszik fontos szerepet. Az átalakításnak köszönhetően a létesítmény széndioxid-kibocsátása évi 500 tonnával csökkent.
forrás: ipon.hu
