Tavaly nem nőtt a fosszilis energiahordozókból származó globális szén-dioxid-kibocsátás

A fosszilis energiahordozó elégetésével összefüggő szén-dioxid-kibocsátás globálisan nem emelkedett tavaly, első alkalommal 1992 óta – írja a holland Environment Assessment Agency jelentése.

Tavaly a gazdasági válsággal összefüggésben csökkent az iparosodott világ ipari termelése, de az ennek köszönhető visszaesést a szén-dioxid-kibocsátásban ellentételezte a kínai és az indiai növekedéssel együttjáró magasabb környezetkárosító gázkibocsátás.
A holland állami környezetvédelmi kutatóintézet adatai azonban nem tartalmazzák az erdőterületek zsugorodásából származó alacsonyabb szén-dioxid-megkötés, valamint az erdőégetések és a biomassza komposztálás kibocsátását, ami összességében a globális szén-dioxid kibocsátás 20 százalékáért tehető felelőssé.
A holland intézet számolt be 2006-ban elsőként arról, hogy Kína szén-dioxid-kibocsátásban már megelőzte az Egyesült Államokat.

Az intézet a BP olajvállalat és az IEA Nemzetközi Energia Ügynökség által szolgáltatott, valamint az EU-Bizottság kutatóközpontja, a Joint Research Center által az EDGAR projekt keretében a cement-, acél- és más ipari ágazatokból begyűjtött adatok felhasználásával állítja össze évi rendszerességgel kiadott jelentését.
A globális szén-dioxid-kibocsátás 31,3 milliárd tonnát tett ki, 40 százalékkal haladta meg az 1990-est.
A vezető iparosodott országok kibocsátása 7 százalékkal, 800 millió tonnával csökkent tavaly, de ezt ellentételezte Kína 9 százalékos és India 6 százalékos kibocsátás-növekedése.
Kína több mint megduplázta szén-dioxid-kibocsátását 2000 óta, és elérte az évi 8,1 milliárd tonnát még azzal együtt is, hogy az elmúlt öt év alatt évente megduplázta szél- és napenergia-termelő kapacitását.
India kibocsátása 50 százalékkal növekedett 2000 óta, és már megelőzte Oroszországot is, mint a világ ötödik legnagyobb légkörszennyezője.
A legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó Kína, de az Egyesült Államok egy főre jutó kibocsátása háromszorosa a kínainak.

Ajánlott tartalom

Növelni kell az energiahatékonyságot

A magyar gazdaság versenyképességének egyik kulcsa az energiahatékonyság növelése - erről Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke beszélt egy konferencián az MTI-nek küldött közlemény szerint.