Tengeri csiga veszélyezteti a korallzátonyokat

Egy apró tengeri csiga tetemes károkat képes okozni a korallzátonyokon – állapították meg új-zélandi kutatók, megjegyezve: a pusztítás mértéke meghaladja az éghajlatváltozás vagy a korallfehéredés okozta rongálást.

A tettes tudományos neve Dendropoma maximum. A Francia Polinéziában vizsgált korallfajok közül egyesek növekedését akár 80 százalékkal is vissza tudja vetni, megfelezve túlélési esélyeiket. Nehezíti a helyzetet, hogy a csiga több korallfajon is képes megtelepedni – írták az új-zélandi Victoria Egyetem tengerbiológusai a Biology Letters című folyóiratban a Der Standard internetes kiadása  (http://derstandard.at) szerint.
A puhatestű egyenetlen alakú házát rögzíti a korallokhoz, táplálékát a vízből szerzi nyálkaháló segítségével. A problémát az okozza, hogy egyes korallzátonyokon jelentősen megnőtt az utóbbi időszakban a Dendropoma-sűrűség, a Vörös-tenger északi részén például két és félszeresére az elmúlt tíz évben.

A csiga elszaporodásának fő oka valószínűleg a tápanyagok – köztük a nitrát és a foszfát – fokozott kibocsátása a tengerekbe. Ez a korallzátonyok feletti vízoszlopban megnöveli a szerves anyag koncentrációját, amelyből a szűrögető élőlények, így a Dendropoma maximum is jócskán hasznot húznak.
A jelenség rávilágít arra, hogy hányféle különböző tényező hat az összetett korallzátonyok életközösségeire. A Dendropoma előidézte kár a korallevő töviskoronás tengericsillagéhoz képest lassú folyamat eredménye, és egyértelműen a romló vízminőséggel hozható összefüggésbe.

Ajánlott tartalom

Horvátországban találhatóak Európa legtisztább természetes fürdővizei

Horvátország rendelkezik Európa legtisztább természetes fürdővizeivel az Európai Bizottság (EB) és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) idei vizsgálata szerint - tájékoztatta a Horvát Idegenforgalmi Közösség az MTI-t csütörtökön.