Tengeri gátrendszer védhetné meg Európát az emelkedő tengerszint hatásaitól

Az Északi-tengeren Skócia és Norvégia közötti 475 kilométer hosszú és egy Franciaország és Délnyugat-Anglia közötti 160 kilométeres gát védhetné meg Európa több mint 25 millió lakóját a várhatóan több méteres tengerszint-emelkedés következményeitől a következő évszázadokban holland kutatók szerint.

A Holland Királyi Tengerkutató Intézet tudósai szerint a gátépítés költségei 250-500 milliárd euróra rúgnának, a védelemre szoruló észak-és nyugat-európai országok GNP-jének alig egy százalékára 20 éven át – számították ki a holland kutatók a Németországi GEOMAR intézet tudósaival a Bulletin of the American Meteorological Society tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban. “Azon kívül, hogy ez egy lehetséges megoldás, egy ilyen kivételes gát főként figyelmeztetés lenne” – mondta Sjoerd Groeskamp holland kutató. “Egy ilyen észak-európai kerítésgát műszakilag megvalósítható. Az Északi-tenger maximális mélysége Franciaország és Anglia között mintegy száz méter, Skócia és Norvégia között átlag 127 méter, a norvég partoknál maximum 321 méter. Jelenleg képesek vagyunk arra, hogy 500 méter mélységet meghaladó fix platformokat építsünk” – idézte a kutatót a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A tanulmány szerzői elismerték, hogy a növényvilágra azonban jelentős következményekkel járna egy ilyen gát felépítése. Eltűnne az apály és a dagály és azzal a hordalék és a tápanyagok szállítása. A tenger tulajdonképpen egy édesvízi tóvá változna. Ez drasztikusan megváltoztatná ökoszisztémáját és hatással lenne a halászatra is” – magyarázta. Groeskamp szerint egy ilyen páratlan gát terve főként figyelmeztetés lehet, nem pedig megoldás. A költségek hatalmasak. “De úgy számoltuk, hogy ha nem teszünk semmit a tengerszint-emelkedés ellen, az sokszor magasabb költségekkel járna” – hangoztatta a kutató.

 

kép: NIOZ, Sjoerd Groeskamp

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.