Tengerszint-emelkedés: viszlát Tokió!

A NASA legfrissebb előrejelzése szerint elkerülhetetlen a tengerszint legalább egy méteres emelkedése, ami olyan tengerparti metropoliszokat sodorhat veszélybe, mint Tokió, vagy Szingapúr. Ugyanakkor a vízszint nem mindenhol emelkedik ugyanúgy. Sőt, van, ahol csökken.

A név kötelez: az OMG – (Oceans Melting Greenland – a szójáték viszont utal a betűszó másik értelmére is – Oh my God, vagyis Jaj istenem) nevet kapta a NASA új mérési projektje, amelynek segítségével a tengerek vízszintjének emelkedését jósolják meg a szakemberek, amiben a Grönlandi jégtömeg olvadása kritikus szerepet játszik. De még a névválasztásban részt vevő szakemberek sem gondolták, milyen riasztó  – és furcsa eredmények származnak az amerikai űrügynökség globális műholdas felméréséből.

Eszerint a következő 100-200 évben legalább (!) egyméteres tengerszint emelkedéssel kell számolnunk. Ez teljes szigetországokat söpörhet el: eltűnik a turistaparadicsom Maldív-szigetek, vagy Tuvalu, olyan, mélyen fekvő tengerparti metropoliszok kerülnek veszélybe, mint Tokió, vagy Szingapúr, sűrűn lakott országok veszhetnek oda, mint Banglades és Hollandia. (Igaz, hogy Bangladest megmentheti a folyami hordalék.)

„Még óvatos becsléssel is legalább 150 millió ember él az érintett régiókban” – hangsúlyozta Michael Freilich a NASA kutatási vezetője. Egy ilyen forgatókönyv bekövetkezte esetén a következmények beláthatatlanok, sok esetben olyan országokat is negatívan érinthet, amelyekre nem is gondolnánk. Spanyolország például a strandjait veszítheti el.

Az igazi problémát az okozza, hogy az emelkedés nem egyenletes. A NASA mérései szerint 1992 óta a tengerszint átlagban 7,6 centimétert emelkedett (Az IPCC szerint száz év alatt 20 centimétert), csakhogy nem mindenhol egyformán. A Csendes-óceáni tengerfelszín egyes területein a műholdak csak az elmúlt huszonöt évben 23 centiméteres emelkedést regisztráltak, míg más területeken, mint az Egyesült Államok nyugati partvidékén éppenséggel néhány centiméterrel csökkent a vízszint. Ennek oka, hogy a tenger nem egyenletesen melegszik, így a víz hőtágulása nem egyformán jelentkezik. Csakhogy az áramlási viszonyok megváltozásával, vagy az olyan időjárási jelenségek hatására, mint az El Nino az addig hideg tengerek hőmérséklete is megváltozhat, ami viszonylag gyors és előre nem prognosztizálható árhullámot válthat ki az érintett területeken.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.