Tényleg a bambusz a jövő alapanyaga?

A fenntartható jövő megvalósításához a ruhaipar átalakulása is elengedhetetlen. Sok szakértő véli úgy, hogy a növényi alapú anyagok jelenthetik a megoldást, a bambuszban pedig kifejezetten sok lehetőséget látnak. Valóban környezetbarát lenne ez a növény?

Az Euronews átfogó cikkben járt utána, hogy miként is használják fel a bambuszt a ruhaiparban. A sokoldalú növény nemcsak gyorsan nő, hanem viszonylag kis vízigényű is, ráadásul meglehetősen sok oxigént termel. A bambusz alapanyagként is kiváló, az építészettől a ruhagyártásig sok területen használják. Egyes környezetvédők azonban kritikákat fogalmaztak meg a növénnyel kapcsolatban. Kifogásolták például, hogy a bambusztermesztés miatt rengeteg erdős területet irtanak ki. A kanadai Canopy nonprofit szervezet konkrét javaslatokat fogalmazott meg a növény termesztésére vonatkozóan, az egyik legfontosabb tényező az, hogy a bambuszfarmokat már eleve megtisztított területeken, és ne erdők helyén alakítsák ki. A termesztés utáni következő lépcsőfok a pépesítés, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a ruházatokhoz felhasználható szálak létrejöjjenek. A pépesítést mechanikai, illetve kémiai úton érhetik el, a probléma az, hogy utóbbi megoldással jelentősen csökkenhet a kész anyag tényleges bambusztartalma. Éppen ezért a Globális Szerves Textil Standard nem is ad tanúsítványt a kémiai úton feldolgozott bambusznak.

A ruhaiparban egyre népszerűbbé válik a viszkóz és a műselyem – a félszintetikus anyagokat nagyrészt növények, például bambusz pépjéből állítják elő. Urska Trunk, a Dirty Fashion európai ruhakampány munkatársa szerint az indiai, indonéziai és kínai vizsgálatok alapján a viszkóz gyártása során használt veszélyes anyagokat sok esetben nem kezelik megfelelően, a szennyezett víz pedig a környezetbe áramlik, ami az emberek egészségét is fenyegeti. Ez könnyen kikerülhető lenne, hiszen léteznek már technikák a veszélyes anyagok kiszűrésére.

Európában a Dirty Fashion egy program keretében igyekszik csökkenteni a félszintetikus ruhaalapanyagok gyártása során jelentkező károkat. A részt vevő vállalatok célja az, hogy 2023-2025-re egy zártláncú rendszert építsenek ki. A kezdeményezéshez 2017 óta már 14 nagy utcai ruhamárka csatlakozott, többek közt a H&M is, Trunk azonban úgy véli, a ruhaipar környezetbaráttá alakításában a fogyasztónak van a legnagyobb szerepe.

Ajánlott tartalom

Áramot termel és árnyékot ad: miért választják egyre többen a napelemes parkolótetőket?

Még közel sem olyan sok tetőn jelentek meg napelemek itthon, mint tőlünk nyugatabbra, de máris itt egy másik remek lehetőség. Napelem ugyanis máshová is kerülhet, mint családi házak vagy középületek tetejére.