A fenntartható jövő megvalósításához a ruhaipar átalakulása is elengedhetetlen. Sok szakértő véli úgy, hogy a növényi alapú anyagok jelenthetik a megoldást, a bambuszban pedig kifejezetten sok lehetőséget látnak. Valóban környezetbarát lenne ez a növény?
Az Euronews átfogó cikkben járt utána, hogy miként is használják fel a bambuszt a ruhaiparban. A sokoldalú növény nemcsak gyorsan nő, hanem viszonylag kis vízigényű is, ráadásul meglehetősen sok oxigént termel. A bambusz alapanyagként is kiváló, az építészettől a ruhagyártásig sok területen használják. Egyes környezetvédők azonban kritikákat fogalmaztak meg a növénnyel kapcsolatban. Kifogásolták például, hogy a bambusztermesztés miatt rengeteg erdős területet irtanak ki. A kanadai Canopy nonprofit szervezet konkrét javaslatokat fogalmazott meg a növény termesztésére vonatkozóan, az egyik legfontosabb tényező az, hogy a bambuszfarmokat már eleve megtisztított területeken, és ne erdők helyén alakítsák ki. A termesztés utáni következő lépcsőfok a pépesítés, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a ruházatokhoz felhasználható szálak létrejöjjenek. A pépesítést mechanikai, illetve kémiai úton érhetik el, a probléma az, hogy utóbbi megoldással jelentősen csökkenhet a kész anyag tényleges bambusztartalma. Éppen ezért a Globális Szerves Textil Standard nem is ad tanúsítványt a kémiai úton feldolgozott bambusznak.
A ruhaiparban egyre népszerűbbé válik a viszkóz és a műselyem – a félszintetikus anyagokat nagyrészt növények, például bambusz pépjéből állítják elő. Urska Trunk, a Dirty Fashion európai ruhakampány munkatársa szerint az indiai, indonéziai és kínai vizsgálatok alapján a viszkóz gyártása során használt veszélyes anyagokat sok esetben nem kezelik megfelelően, a szennyezett víz pedig a környezetbe áramlik, ami az emberek egészségét is fenyegeti. Ez könnyen kikerülhető lenne, hiszen léteznek már technikák a veszélyes anyagok kiszűrésére.
Európában a Dirty Fashion egy program keretében igyekszik csökkenteni a félszintetikus ruhaalapanyagok gyártása során jelentkező károkat. A részt vevő vállalatok célja az, hogy 2023-2025-re egy zártláncú rendszert építsenek ki. A kezdeményezéshez 2017 óta már 14 nagy utcai ruhamárka csatlakozott, többek közt a H&M is, Trunk azonban úgy véli, a ruhaipar környezetbaráttá alakításában a fogyasztónak van a legnagyobb szerepe.