Termeljünk energiát! Fókusban a szalonna, az izzadság és a csoki

Habár a 21. századnak a megdöbbentő megoldásokról és az abszolút gazdaságos anyagfelhasználásról kellene szólnia, sok esetben még mindig csak a már korábban lefektetett keretek között tudunk gondolkozni. Nincs ez másként a megújuló energiaforrások kapcsán sem.

Pedig egy kezdeményezés éppen azzal számol, hogy körülbelül fél kiló sertészsírból 4,5 liter üzemanyagot lehet előállítani, amivel egy átlagos motorkerékpár akár 100-130 kilométert is megtehet. Miért ne használnánk? A csokigyárak hulladékával pedig akár ipari méretben is lehet hidrogént termelni, amit utána energiacellákban villamosenergia-termelésre használhatnánk.

Ezek az ötletek azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik. Mit gondolnak például az olyan ideiglenes tetoválásokról, amelyek energiát termelnek és tárolnak? A 3D nyomtatási technológia terjedése pedig teljesen új távlatokat nyithat az energiatermelésre szánt berendezések gyártásában.

Szalonnából üzemanyagot

A Hormel nevű húsipari vállalat nemrégiben állapodott meg egy bioüzemanyagokat gyártó céggel a világ első tisztán disznózsír hajtotta motorkerékpárjának a megépítéséről. A vállalat meggyőződése ugyanis, hogy alig fél kiló sertészsírból közel 4,5 liter olyan minőségű üzemanyagot lehet létrehozni, amely alkalmas motorok meghajtására. Habár a Driven by Bacon kezdeményezés alapjául szolgáló ötlet, miszerint állati zsiradékból kiváló üzemanyagot lehet készíteni nem új keletű, a projekt mintapéldája annak, miként találhatnak egymásra az alapanyag- és gépgyártók, hogy közösen találjanak megoldást a jövő energetikai kérdéseire.

Ráadásul a modern társadalmak „Kerüljük a zsírt!” hozzáállása az étkezéshez azzal a veszéllyel sem fenyeget, hogy pusztán üzemanyagforrásként tartsanak sertéseket egyes telepeken, hiszen a disznózsír jelen esetben csak egy energetikailag kiválóan hasznosítható mellékterméke a húsiparnak.

Energiát a csoki-hulladékból

A Warwicki Egyetem kutatói néhány éve egy olyan Formula 3-as versenyautót építettek, amelyet teljes egészében csokoládéból nyert energiával hajtottak  (jelenleg mellékes ugyan, de a kormányzást répából, a karosszériát pedig burgonyából készítették). Az autó képes volt elérni a 180 kilométer per óra sebességet. A titok nyitja, hogy a tudósok cukorfogyasztó baktériumokat etettek a Cadbury Csokoládégyár termelési hulladékával, a baktériumok pedig a cukor lebontása közben hidrogént termeltek, amelyet egy üzemanyagcellába vezettek, ahol az az oxigénnel reakcióba lépve villamos energiát termelt, amivel előbb egy ventillátort, majd eggyel nagyobb méretben a versenyautót is meghajtották.

A technológia a kutatások alapján ráadásul ipari méretben is működőképes, ami nem csak az energiatermelés, de az élelmiszeripari hulladékok kezelésében is előrelépést jelenthet. Ez az élelmiszeripari vállalatok számára egy lépésben csökkentheti a szerves hulladék kezelésére fordítandó összegeket, illetve a villanyszámlát is.

Ideiglenes, áramtermelő tetkót tessék!

A Kaliforniai Egyetem kutatói kifejlesztettek egy olyan ideiglenes tetoválást, amely képes villamos energia generálására és tárolására. Habár a kísérletek során alig 4-7 mikrowattnyi kapacitást sikerült kicsikarniuk a berendezésből – egy karóra működtetéséhez legalább 10 mikrowattnyi kapacitás szükséges – a kutatások biztatóak. Jelenleg négyzetcentiméterenként maximum 70 mikrowattnyi kapacitást tudnak kicsikarni az eszközből.

A „bioelemek” alkalmazására a fejlesztők az orvostudomány és a hadászat területén látnak elsősorban lehetőséget. Meglátásuk szerint ráadásul amellett, hogy a bioelem az emberi szervezetet használja energiaforrásként, az eszköz sokkal hatékonyabbak, mint a hagyományos elemek: nem robban fel és veszélyes kémiai anyagokat sem enged magából. Ráadásul az ideiglenes tetkótól könnyű megszabadulni is.

Mielőtt azonban a kevésbé edzettek legyintenének, hogy ezt nem nekik találták ki, íme a kutatások egy érdekes eredménye: a kevésbé edzett emberi szervezeten alkalmazva az eszköz a mérések szerint jóval hamarabb kezd el energiát termelni és a teljes edzésidőtartam alatt jelentősen több áramot is előállít.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Hetvenmillió forintos fejlesztéssel épül a jövő hálózata a BME Ipar 4.0 Technológiai Központban

Autonóm villamossági hálózatot, úgynevezett micro-grid rendszert építenek ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Ipar 4.0 Technológiai Központjában a Schneider Electric műszaki támogatásával; a szereplők közötti együttműködési megállapodás értelmében tovább erősítik az intézmény és a vállalat közötti kapcsolatot az oktatás területén - közölte a Schneider Electric az MTI-vel.