Természetvédők: védelemre szorul a felszíni és felszín alatti vízkészlet is

Magyarországon a felszíni és felszín alatti vízkészlet is védelemre szorul, részben az ipari szennyeződések, részben a mezőgazdaság szennyezése miatt – hangsúlyozzák az MTI által a víz világnapján megkérdezett természetvédelmi szervezetek.

Álláspontjuk szerint a vegyszerek alkalmazása helyett a talaj szervesanyag-tartalmának növelésére, és ezáltal vízmegtartó képességének javítására kellene helyezni a hangsúlyt. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) kifejtette: Magyarországon egyebek mellett gondot okoz, hogy az árvízvédelem hatására az ország folyóit szűk mederbe terelték a vizek gyors levezetése érdekében. Ez annyira “hatékonyan” sikerült, hogy például a Homokhátságot és a Nyírséget az elsivatagosodás veszélyezteti – fogalmaztak. Álláspontjuk szerint vissza kell adni a folyóknak a természetes medret és valamennyi árteret, ahol a víz elterülve táplálja az növényvilágot, javítja a mikroklímát és a környékbeli mezőgazdasági területek talajának vízháztartását. Összhangban az EU céljaival, fontos lenne csökkenteni a vegyszer- és műtrágyahasználatot, valamint talajkímélő mezőgazdasági gyakorlatot folytatni, hiszen a talaj állapota szorosan összefügg a vizek állapotával.

“Védenünk kell a felszíni és felszín alatti vízkincset az ipari és mezőgazdasági szennyeződéstől, és meg kell akadályozni az illegális vízkivételt” – fogalmazott az MTVSZ. Balogh Péter, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnöke az MTI-nek küldött kommentárjában rámutatott: be kell látni a modernkori folyószabályozás koncepcionális tévedését, és a duzzasztás helyett a táji vízvisszatartás struktúráit kiépíteni. Ezen felül azt is hangsúlyozta, hogy az iparszerű állat- és növénytartás helyett át kellene állni a természetszerű gazdálkodásra, vegyszerek, műtrágyák helyett a természetes anyagok és folyamatok használatára. A WWF Magyarország közölte, az országban a folyószabályozások következtében a folyók és árterek nem tudják kiegyenlíteni az árvizek és az egyre gyakoribb aszályok hatásait, nem képesek feltölteni a talajvízkészleteket. A tavakat hamarabb fenyegeti a kiszáradás veszélye, mert nem kapnak felszín alatti vízutánpótlást.

A szervezet szerint az a megoldás, hogy ahol csak lehet, vissza kell állítani a folyóvizek természetes működését, hogy az árterekre szabadon kijöhessen a víz, és a tájhasználatot ehhez kellene igazítani. Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás kampányának felelőse az MTI-nek elmondta, Magyarországon a nagyüzemi mezőgazdaság által művelt területeken a talaj nem tudja megőrizni a lehullott csapadékot, ezért szükség van a mezőgazdaság átalakítására. A csapadékot ugyanis csak akkor képes tárolni a talaj, ha megvan benne a természetes humuszréteg. Ezt azonban a növényvédő szerek, a műtrágya tönkre teszik. A talaj helyreállításához – és ezáltal vízmegtartó képességének erősítéséhez – a természettel összhangban végzett termelésre van szükség – mutatott rá Rodics Katalin. Az ország vízmegtartó erejének növelésében az erdőtelepítések is segíthetnek, de csak akkor, ha őshonos fafajokkal és nem természetes gyepekre történik – tette hozzá.

Ajánlott tartalom

A magyarországi hegyi patakok felét ideiglenes kiszáradás veszélyezteti

A magyarországi hegyi patakok felét veszélyezteti az ideiglenes kiszáradás a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) vizsgálata szerint.