Tíz éves az őshonos állatokat bemutató Körösvölgyi Állatpark

A 2014-ben alapított Körösvölgyi Állatpark Magyarország egyetlen olyan állatkertje, ami a Kárpát-medence őshonos állatait mutatja be. Az elmúlt 10 év sorozatos fejlesztéseinek köszönhetően a park Békés vármegye legnépszerűbb bemutatóhelyei közé emelkedett. Hiánypótló szerepét mutatja, hogy látogatószáma évről – évre rekordot dönt – hangsúlyozta az évforduló alkalmából tartott ünnepségen Rácz András államtitkár kedden, Szarvason.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

A Dél-Tiszántúl legkiemelkedőbb természeti értékeit, az erdélyi héricset, a túzokot vagy a Kardoskúti Fehér-tavat a hazai természetvédelem kezdetén nyilvánították védetté. Ezzel párhuzamosan született meg egy Körösvidéki Nemzeti Park létesítésének gondolata, mely végül 1997-ben az ország hetedik nemzeti parkjaként jött létre több mint 52000 hektáron. Megalakulása azonban nemcsak ennek az ősi tájnak fennmaradt élőhelyeit és természeti értékeit őrizte meg az utókornak, hanem az akkor már gyakorlatilag lakhatatlan állapotú Anna-ligeti Csáky-kastélyt is megmentette – emelte ki az államtitkár. A kommunista időszakban erősen lepusztult épület a parkkal együtt védetté vált és annak székházaként teljes felújításon esett át.

A nemzeti park igazgatóság az elmúlt 30 év során több mint 1 milliárd forintot költött a kastélyra és környezetére, 2002-ben felépült a Körösvölgyi Látogatóközpont is. Az állatpark 10 évvel ezelőtti ünnepélyes megnyitásakor a Dél-Tiszántúlon egykor és ma honos, mintegy 26 féle madár- és emlősfaj egyedeit az akkor még 1450 méter hosszú sétány mentén tekinthették meg az első látogatók. A következő évben átadásra került további 700 méter sétány, a látogatóközpontban kiépítésre került három, összesen 7.000 liter össztérfogatú akvárium, így 25 fajjal bővült az itt bemutatott állatok sora. Szakmai szenzációnak számított 2015-ben, hogy a nemzetközi fajvédelmi program során ide kerülő európai bölénypár egy egészséges bölényborjúnak adott életet – hangsúlyozta az elmúlt 10 év sikereit és fejlődését Rácz András.

2016-ban a Kölyök-zug játszótér átadásával, majd 2017-ben a jávorszarvas kifutó kiépítésével, 2018-ban pedig az első hazai vízi tanösvény létrehozásával folytatódtak a fejlesztések. 2019-ben tovább bővült az itt bemutatott állatfajok gazdagsága, és az elnyert, sikeres európai uniós pályázati támogatásoknak köszönhetően tovább folytak az építkezések. Létrejött többek között az állatsimogató, a régióra jellemző Nemzeti Parki Védjegyes Termékeket kínáló Tölgy Büfé, valamint a mára a park szimbólumává váló díszes főbejárat, a Bagolykapu. A fejlesztések sikerét igazolja a látogatottság is. A 10 év alatt összesen 400 ezer látogatója volt az állatparknak és a napokban köszöntötték az idei év húsz ezredik látogatóját is. Mindezekért természetesen köszönet illeti a nemzeti parkban dolgozó kollégák munkáját és a helybéliek támogatását, hiszen a természetvédelem egy olyan speciális szelete az államigazgatásnak, mely csak helyi összefogással együtt lehet hatékony. Hiszen a civilizációnak is vannak korszakai, amikor a mesterkélt intézmények útvesztőjében eltévedt, elfáradt, elfásult, kiaszott ember azt kezdi érezni, hogy vissza kell térnie a természethez – zárta a szarvasi származású Bajcsy-Zsilinszky Endre gondolataival beszédét az államtitkár.

Ajánlott tartalom

Magyar találmány a világ első szennyvíz újrahasznosításából készült tisztítószere

Egy magyar mérnökcsapat rájött, hogy nemcsak biogáz nyerhető ki a szennyvízből, hanem ecetsav is, amelyre a háztartási tisztítószerek nagy része épül, a felfedezésből késztermék lett. Erről a magyar találmányról beszélgetett Áder János korábbi államfő Taxner György vízépítő és szennyvíztisztítási szakmérnökkel a Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb adásában, amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztó portálon is.