Tizenöt tagállam tovább szigorítaná az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseit, amelyek értelmében a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene visszaszorítani az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

Tizenöt tagállam tovább szigorítaná az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseit

Tizenöt tagállam tovább szigorítaná az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseit, amelyek értelmében a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene visszaszorítani az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

A környezetvédelemért felelős uniós miniszterek kedd délutáni ülésén tizenöt ország is támogatásáról biztosította a még határozottabb fellépést: Belgium, Ciprus, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, valamint Svédország és Szlovénia. A luxembourgi tanácsülés résztvevői “mély aggodalmukat” fejezték ki az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) friss jelentése miatt, amely szerint a szén-dioxid-kibocsátás mértékét 2030-ra a 2010-es adatokhoz képest 45 százalékkal kell csökkenteni ahhoz, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot.

“A tudósok régóta figyelmeztetnek, hogy bolygónk lángokban áll, és ráadásul gyorsabban ég, mint gondoltuk. Az európai kormányok többsége kezdi elismerni, hogy ők is látják a füstöt. Ez csak az első lépés, a valódi kérdés azonban az, hogy milyen intézkedéseket fog tenni Európa a tűz eloltása érdekében” – közölte Tara Connolly, a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet klímapolitikai igazgatója. Hangsúlyozta: fontos lenne a 2030-as célkitűzések szigorítása, illetve az európai szén-dioxid-kibocsátás nullára való leszorítása 2040-re.

A tanács nyilatkozatot fogadott el kedden, amelyben leszögezték, hogy az EU továbbra is vezető szerepet kíván betölteni a klímaváltozás elleni globális harcban, és azt is, hogy csak közös fellépéssel lehet eredményeket elérni, márpedig ez rendkívül sürgető, a negatív hatások ugyanis már most világszerte jól érzékelhetőek. Kiemelték végezetül a párizsi klímamegállapodás fontosságát, aláhúzva ugyanakkor, hogy az Európai Unióban 53 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) 1990 és 2016 között, miközben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 22,4 százalékkal csökkent. Az EU korábban azt vállalta, hogy 2030-ig összességében legalább 40 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az Európai Bizottság várhatóan november végén teszi közzé a 2050-es klímastratégiája tervezetét.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.