Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség a honlapján tette közzé, hogy 2015. január 1-ét követően minden napelem után kilónként 114 forint környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni, ami – számításaik szerint – mintegy 2000-2500 forintos modulonkénti áremelést jelent. Közleményük szerint ez azért is érthetetlen, mert a napelemek fő összetevői mind újrahasznosíthatóak.
Jobbik: ne legyen termékdíj a napelemeken!
A Jobbik a napelemekre kivetett környezetvédelmi termékdíj azonnali visszavonását követeli; az ellenzéki párt az adóterhet újabb szögnek tartja a magyar gazdaság és a magyar energiafüggetlenség koporsójába. Kepli Lajos, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a napenergia-felhasználás megadóztatása beleillik a kormány képtelen és a magyar emberek életét ellehetetlenítő ötleteinek sorába, melyekkel az utóbbi időben a felesleges luxusberuházások és a felelőtlen gazdaságpolitika által a költségvetésben létrehozott űrt kívánják betömni.
Közölte, a termékdíj által, amit a képviselő napsugáradónak nevezett, akár több ezer forinttal is megnőhet egy napelemcella ára. Kepli Lajos szerint a kormány a magyar vállalkozások kárára a környező országok vállalkozóit segíti, hisz ezentúl még a kevés vállalkozó szellemű vásárló is szlovák vagy osztrák cégekkel fog napelemes rendszereket telepíttetni, akik ezt alacsonyabb áfával és termékdíj nélkül tudják értékesíteni hazánkban.
Hangsúlyozta, a Jobbik szerint a napelemet ki kellene venni a termékdíjas termékek köréből, és áfatartalmát a lehető legkisebb, 5 százalékos mértékűre kellene csökkenteni.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében azt írja, elfogadhatatlan számukra, hogy az Orbán-kormány környezetvédelmi adóval akarja drágítani a környezetkímélő napelemeket. Bejelentette, hogy törvénymódosító-javaslatot nyújtanak be a jogszabály megváltoztatásáért, a köztársasági elnököt pedig arra kérik, hogy valóban tegyen a környezetvédelemért, és akadályozza meg a napelemek megadóztatását.
Pápa Levente, az Együtt – A Korszakváltók Pártja gazdaságpolitikusa közleményében arra szólította fel Áder János köztársasági elnököt, hogy az általa idén létrehozott Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóság akadályozza meg a napelemek termékdíjjal sújtását. Az ellenzéki párt elnökségi tagja ostobaságnak nevezte az “új sarc kivetését”.
Szabó Rebeka, a PM elnökségi tagja az Orbán-kormány egyik legsötétebb ötletének nevezte a napelemekre kivetett termékdíjat. A PM írásbeli kérdést tesz föl az érintett minisztereknek, hogy megtudja, mi az oka a környezetvédelem megadóztatásának, és mit kívánnak tenni a nyilvánvalóan elhibázott szabályozás korrekciója érdekében – közölte.
Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a napelemek után kétszer annyi környezetvédelmi termékdíjat kell majd fizetni, mint a súlyosan környezetszennyező savas akkumulátorokért.
DK: a gázimportban érdekelteknek jó a napelemekre kivetett termékdíj
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint kizárólag a gázimportban érdekelt szereplőknek jó a napelemekre kivetett környezetvédelmi termékdíj, amelyet el kell törölni.
Az ellenzéki párt politikusa, Oláh Lajos független országgyűlési képviselő hétfőn az MTI-nek nyilatkozva a napelemekre kivetett termékdíj nyertesei között említette “a nyomon követhetetlen tulajdonosi struktúrájú” MET Zrt.-t és a Paks II. beruházást. Szerinte a zöldenergia visszaszorításával jobban lehet indokolni a paksi atomerőmű szükségességét.
Az ellenzéki politikus azt mondta, bízik benne, hogy “Áder környezetvédő János” nem fog csendben maradni, és a Köztársasági Elnöki Hivatal új Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága is megszólal az ügyben.
Oláh Lajos jelezte, törvénymódosítást nyújtanak be a rendelkezés eltörlése érdekében.
Felhívta arra a figyelmet, hogy az új szabályok szerint a napelem a jelentős szennyezést okozó termék kategóriába került, amely után többet kell fizetni, mint az akkumulátorok esetében.
Véleménye szerint nem meglepő a kormány ezen intézkedése, egyenes út vezet hozzá, kezdve attól, hogy még 2010-ben megszűnt a környezetvédelmi minisztérium, majd később a zöldombudsman intézménye. A környezetvédelmi szempontokat a kormányzati döntéseknél rendszeresen figyelmen kívül hagyják – hangoztatta a DK-s politikus.
