Több ezer medvének nem jut megfelelő élőhely Romániában a medveszámlálás előzetes eredményei alapján

A genetikai minták alapján végzett medveszámlálás is azt bizonyítja, hogy több ezer medvének nem jut megfelelő élőhely Romániában – nyilatkozta Benedek Barna, a felmérést végző munkacsoport vezetője a Székelyhonnak.

A székelyföldi hírportál írása felidézi, hogy a Benedek Barna által vezetett Vadállomány Professzionális Kezelését Célzó Egyesület nyerte a román környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett tudományos igényű felmérésre kiírt közbeszerzést. Az illetékesek a kutatás eredményei alapján változtatnának a lakott településeken egyre nagyobb gondot okozó védett barnamedve-állomány kezelésén. A munkacsoportot a háromszékiek mellett a Buzau megyei vadász- és sporthorgász egyesület szakemberei alkotják. 300 fő végzi a terepmunkát szőr-, szövet- és ürülékmintát keresve, amelyekből genetikai mintát vesznek – írta a lap. Eddig több mint nyolcezer mintát elemeztek ki, és kiderült, hogy három mintából egy különböző állattól származik, így csaknem háromezer medvének már bizonyított a léte. Benedek Barna szerint, ha a további eredmények is ezt a tendenciát követik, mintegy hatezer példány létét fogják tudni bizonyítani. Ez azonban korántsem jelenti a teljes állományt, rá lehet számolni 25-30 százalékot, mert képtelenség minden medvétől genetikai mintát nyerni, sok állat él az ember számára megközelíthetetlen helyeken – mondta a hírportálnak.

Emlékeztetett arra, hogy a Marian Dracea Erdészeti Kutatóintézet az élőhelyek felmérése után arra jutott, hogy az országban maximum négyezer medvének lenne élőhelye, így kijelenthető, hogy kétezer állat a természetes élőhelyén kívül kénytelen élni. “Kimondom, ezeket a medvéket, amelyek bemennek a falvakba, városokba, a házakba, élelmet kunyerálnak az autósoktól, ki kellene lőni, mert ők már a bocsaiknak is ezt a viselkedésmódot örökítik tovább. Csak így lehet ezt a viselkedésbeli anomáliát visszafordítani, megszüntetni” – idézte Benedek Barnát a Székelyhon. Benedek Barna szerint az áthelyezés nem megoldás, az elköltöztetett állatok 99 százaléka visszatér oda, ahonnan elvitték, vagy az új helyen okoz hasonló problémát. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a medvék számára alkalmas romániai élőhelyek tíz százaléka az elmúlt tíz évben elvesztette eltartóképességét a különböző beruházások miatt, így az emberi tevékenység által okozott hatást is csökkenteni kellene.

Elmondta, hogy a genetikai minták alapján történő medveszámlálást év végig kellene befejezni, de a szaktárca meghosszabbítaná a szerződést, hogy pontosabb képet kapjon. A mintagyűjtéssel számos értékes tudományos adat is nyerhető a medvék korcsoport vagy nem szerinti összetételéréről, területhasználatáról, mozgáskörzetéről – mutatott rá Benedek Barna. A környezetvédelmi tárca korábban évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak, azonban 2016-ban betiltották a populációszabályozó medvevadászatot, és az állomány elszaporodott. A lakott területekre egyre gyakrabban belátogató nagyvadak számos esetben okoztak személyi sérülést és anyagi kárt.

Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter szerint Romániában az utóbbi hét évben ötvenszeresére nőtt a medvék okozta károk száma és ötszázszorosára az értékük. Míg korábban hét, zömében erdélyi megyéből érkeztek medvekárokról szóló jelentések, tavaly már az ország fele, 23 romániai megye volt érintett.

Ajánlott tartalom

Áder János: a jövőben G7 vagy G20-as keretben kell folytatni a klímatárgyalásokat

A tudományos testületek elemzései szerint a klímaváltozás miatt súlyosbodnak az árvizek és aszályok, és egyre nő a károk mértéke - mondta Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke a Budapest Climate Summit rendezvényen hétfőn Budapesten.