Akár száznál több mikroműanyag-szemcsét is lenyelhet az ember minden egyes főétkezéskor - állapították meg a skóciai Heriot-Watt Egyetem kutatói.

Több mint száz mikroműanyag-szemcsét nyelhet le az ember minden főétkezéskor

Akár száznál több mikroműanyag-szemcsét is lenyelhet az ember minden egyes főétkezéskor – állapították meg a skóciai Heriot-Watt Egyetem kutatói.

A szakemberek szerint a műanyagszemcsék, amelyek egyebek között a bútorszövetekből és szintetikus textíliákból származnak, a házi porral keveredve hullanak az ételekre – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kutatók porfogó ragasztócsíkokat tartalmazó Petri-csészéket tettek az asztalokon lévő lapostányérok mellé a főétkezések alkalmával három háztartásban. Egy húszperces étkezés során akár 14 műanyagszemcse is összegyűlt a Petri-csészékben, ami azt jelenti, hogy egy átlagos lapostányérra körülbelül 114 műanyagszemcse hullik rá ennyi idő alatt.

A Heriot-Watt Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy egy átlagember évente akár 68 415 potenciálisan veszélyes műanyagrészecskét is lenyelhet csupán a főétkezések alkalmával. A kutatók érdekességképpen összevetették az éti kagylókban és az otthon elkészített ételekben előforduló mikroműanyag-szemcsék mennyiségét. Az eredményeik kevesebb mint két mikroműanyag-szemcsét mutattak kagylónként, amelyek elfogyasztásával tehát évente nagyjából 100, míg az ételekre hulló házi por révén 13 731-68 415 mikroműanyag-szemcse kerülhet egy átlagember szervezetébe. A tanulmány szerzőinek véleménye szerint az otthon készített ételekben kimutatott műanyagszemcsék nem az élelmiszerekből vagy a főzés folyamán kerültek a fogásokba, hanem a házi por révén.

“A háztartásokban előforduló porban vagy az általunk belélegzett levegőben lévő mikroműanyagok egyebek között a gumiabroncsokból, szőnyegekből, bútorszövetekből, de ruhaneműkből, például gyapjúkabátokból is származhatnak” – mondta Julian Kirby, a Friends of the Earth szervezet munkatársa. Hozzátette: “a kormánynak azonnal meg kellene fogalmaznia egy akciótervet a műanyagszennyezés felszámolására, és kutatást indítania annak megállapítására, hogy a környezetben előforduló műanyagszemcsék milyen hatással lehetnek az emberi egészségre”.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.