Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Jobban hasznosulhatnának a források, és az eddiginél több napelemes projekt valósulhatna meg a megújuló energia támogatási rendszer átalakításával az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyért és klímapolitikáért felelős államtitkára szerint.
Kaderják Péter a KÁT mielőbbi lezárását sürgette, és azt javasolta, hogy a meg nem valósult projektek kerüljenek át a METÁR keretébe. Állítása szerint a KÁT kivezetéséből megtakarított évi több mint 10 milliárd forint a METÁR támogatási rendszerébe jutva jóval több napelemes projektet valósíthatna meg.
Kaderják Péter szerint a korábbi támogatási rendszer, a KÁT (kötelező átvételi tarifa) túlfinanszírozott, hiszen a napelemes rendszerek kiépítése lényegesen olcsóbb lett néhány év alatt. A költségcsökkenést a napelemes rendszerek létesítésének támogatásában is érvényesíteni kell – tette hozzá, megismételve a Portfolio múlt heti konferenciáján mondottakat. Az államtitkár emiatt sürgette a KÁT mielőbbi lezárását, és azt javasolta, hogy a meg nem valósult projektek kerüljenek át a METÁR (megújuló energiák támogatási rendszere) keretébe, amely – megfogalmazása szerint – megteremti a verseny kereteit a fejlesztési lehetőségek között. A KÁT kivezetéséből megtakarított évi több mint 10 milliárd forint a METÁR támogatási rendszerébe jutva jóval több napelemes projektet valósíthatna meg
– vélekedett csütörtökön, a DLA Piper konferenciáján. (Egy közelmúltbeli kormányrendeletértelmében januártól jelentősen csökken a kötelező átvételi, valamint a prémium típusú támogatás időtartama az újonnan megállapítandó támogatási jogosultságú hazai megújuló energia termelő projektek esetében.)
Az államtitkár szavai alapján a tervezett intézkedések között van a hálózati társaságok ösztönzésének megteremtése, hiszen ezek a jelenlegi szabályozási környezetben szerinte üzletet veszítenek a decentralizált projektek megvalósulásával. Szorgalmazta továbbá a verseny elkerülését lehetővé tevő visszaélési lehetőségek felszámolását, valamint a kis- és középvállalkozások, illetve az agrárvállalkozók fogyasztásának részleges kiváltását beruházási támogatásokkal. Mindezt több tízmilliárd forint uniós forrás és a vidékfejlesztési program fedezhetné – jegyezte meg.
Kaderják Péter hangsúlyozta, hogy a költséghatékony és rugalmas naperőművi kapacitások kiépítése számos területen illeszkedik a következő évek energia- és klímapolitikáját meghatározó kormányzati stratégiához. A napenergia arányát az energiatermelésen belül azért is növelni kell, mert Magyarországon jelenleg a megújuló energia 80 százaléka a tűzifából származik. A megújuló energiák aránya a belföldi bruttó végső energiafelhasználáson belül 14 százalék, vagyis a 2020-ra vállalt 14,65 százalékos arány teljesíthető – tette hozzá.
