Több pénz ment zöldáramra

A hazai piaci szereplők tavaly 36,51 milliárd forinttal támogatták a zöldáramtermelést, 27,14 százalékkal többel, mint egy évvel korábban. A lakosságot ez közvetlenül már nem érinti, mert az egyetemes szolgáltatás tarifáiból a rezsicsökkentéssel kikerült a megújuló energiatermelés támogatását célzó összetevő.

A magyarországi megújuló alapú áramtermelés 3,69 százalékkal 2828 gigawattórára bővült a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint. E villamos energiának közel 66 százaléka a kötelező átvételi rendszer (KÁT) keretében, vagyis támogatott áron jutott el a felhasználókhoz. Ezen belül a nem vegyes tüzelésű biomassza, a napenergia és a biológiailag lebomló kommunális hulladék hasznosítása is számottevően nőtt, ahogyan az ezeket hasznosító beépített kapacitások is gyarapodtak.

Kevesebbet termeltek viszont a szén-biomassza vegyes tüzelésű erőművek, mert kikerültek a támogatási rendszerből. Igaz, lehet, hogy az idei termelésük már ismét felfut, mert visszajutottak a KÁT ernyője alá. A hivatal az időjárási okokra vezeti vissza, hogy 2013-ban kevesebb szél- és vízenergia alapú áramot állítottak elő az országban. A legtöbb, azaz 30 százaléknyi zöldáram a tisztán biomassza alapú termelésből származott. A szélenergia részesedése 25 százalék, a vegyes (szén-biomassza) tüzelésé pedig 22 százalék lett. A kommunális hulladék biológiailag lebomló részéből nyert áram aránya főként annak köszönhetően nőhetett ötszázalékosra, mert több ilyen hulladékot is égetett a Mátrai Erőmű. Kötelező átvétellel és támogatott áron 0,06 százalékkal több villamos energiát értékesítettek a termelők, mint 2012-ben. (Ebbe a zöldáramon kívül beleértendő a hulladék-, illetve szén-biomassza alapú termelés is.)

A KÁT-os áramért az előző évinél 5,94 százalékkal többet, összesen 60,11 milliárd forintot fizettek a hazai felhasználók. A pénzből 36,51 milliárd forint volt a támogatás, vagyis 27,14 százalékkal több az előző évinél. A támogatást korábban a hazai felhasználók egésze adta össze az áramtarifa egyik elemeként. Ez az árösszetevő azonban a rezsicsökkentés egyik lépésekor kikerült a lakossági – pontosabban a teljes egyetemes szolgáltatásbeli – tarifából, így a zöldáram támogatása most kizárólag a piaci felhasználókra hárul. A támogatás növekedését csak kisebb részben okozta a termelés bővülése, a fő ok az átvételi árnak az inflációhoz kötött emelése volt. 2013-ban a kilowattóránkénti átlagos átvételi ár 32,18 forintot tett ki, a fajlagos támogatás pedig 19,54 forintot A támogatás a viszonyításul szolgáló piaci villamosenergia-árak csökkenésének mértéke miatt nőtt 27 százalékkal a MEKH összefoglalója szerint. A kifizetett összeg, illetve támogatás túlnyomó része a megújuló alapon termelőkhöz került (59,95 milliárd forint), a többi a hulladék alapon termelőknek.

Az összefoglaló felhívja a figyelmet, hogy az EU új, környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatásának életbe lépésével a piacorientáltabb támogatási rendszerek irányába kell elmozdulni, ahol a technológiai verseny következtében a lehető legkisebb költséggel valósulhatnak meg a célok.

forrás: vg.hu

Ajánlott tartalom

Mutatjuk mikortól csökkenhet a napelemek ára

A napelemek szállítási árai továbbra is magasak, de jövőre elindulhat a panelek árcsökkenése.