Több százezer ingatlan rezsije csökkenhetne harmadára, felére, ha több vissza nem térítendő állami támogatás lenne hőszigetelésre, mondják a szakemberek.
Az Otthon melege program azonban csak azoknak kedvez, akiknek már megvan a pénzük a beruházásra – a támogatást ugyanis csak utólag kapják meg az érintettek. A 80 éves Csikos Mihály viszi a tüzelnivalót. A gáz mellett fát is használ, 300 légköbmétert kell kifűtenie. „Nem szoktam pontosan számolni, de havonta a gáz olyan 25 ezer forint, és plusz a fa, általában úgy elmegy 20 mázsa egy hónapba” – nyilatkozta a Hír TV-nek a férfi.
A magyar lakásállomány kétharmada energetikailag elavult. „A kiinduló állapothoz képest akár 50-60 százalékkal is lehetne csökkenteni az energiaszámlákat” – mondja a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezető igazgatója. Szalai Gabriella szerint átgondolt kormányzati megoldásra lenne szükség, például összehangolt hitelcsomagokra és vissza nem térítendő állami támogatásokra. „Az a szomorú hír, hogy a magyar kormány azt az uniós forrást, amit a lakosság energetikai pályázataira fordíthatott volna, amivel a magyar otthonokat energiahatékonnyá lehetett volna tenni, azt átirányította középületek energetikai felújítására. Ez olyan 90 milliárd forintnyi összeg volt” – emelte ki Szalai Gabriella. Az állami Otthon melege programból eddig mintegy 125 ezer háztartás energiahatékonyságát sikerült javítani.
– Nem lett volna jobb, ha azt a pénzt, amit rezsicsökkentésre költöttek, azt a szigetelés kiterjesztésére fordították volna, tehát leszigetelhették volna akár a családi házakat?
– Ha így teszi föl a kérdést, akkor biztosan. Csak a helyzet az, hogy mind a kettőre volt lehetőség, hiszen rezsicsökkentés is egy állami program volt, amit a kormány végrehajtott, de egyébként szigetelésre, nyílászárócserékre szintén volt uniós támogatás, amire lehetett pályázni az Otthon meleg program keretében” – válaszolta a Hír TV kérdésre Hollik István KDNP-s országgyűlési képviselő. A teljes cikk itt olvasható.