A világon egyre több piac arrafelé halad, hogy különbséget tegyen az energiatakarékos és a hagyományos ingatlanok ára között. Felmérések bizonyítják, hogy az energiahatékonyság nemcsak az épület értékét növeli, az árazásra is hatással van.
Magasabb bérleti díjjal, kevesebb marketingráfordítással, gyorsabban kelnek el vagy találnak bérlőre az ilyen ingatlanok. Ha befektetésként tekintünk rájuk, a zöld épületek több bevételt termelnek, tőkésítési rátájuk alacsonyabb. A dolgozók termelőképessége is jobb, ha zöld irodában vagy energiatudatos módon épített bevásárlóközpontban dolgoznak.
A zöld épületek előnyeit eddig nem számszerűsítették. Az értékbecslési folyamat a piaci mozgások fényében becsüli fel az ingatlan értékét, az alacsonyabb rezsi vagy a környezetre nem káros építési anyagok használata még nem jelenik meg az épület értékében. Ezen a gyakorlaton változtatna az az unió által finanszírozott program, amelyet több európai szervezettel közösen a Royal Institution of Chartered Surveyors (RICS) dolgozott ki. A program célja, hogy az értékbecslők beépítsék az energiahatékonysággal és a megújuló energiákkal kapcsolatos tényezőket az ingatlanértékelésbe. A konzorcium tagjai között van a Karlsruhe Műszaki Intézet, a CBRE ingatlanpiaci tanácsadó cég és a zöld ingatlanok fejlesztésére specializálódott Skanska is. Azok, akik részt vesznek a képzésen, elsajátítják, milyen hatással van e két tényező az ingatlanok értékére, hozamtermelő képességére, és pontosabb tanácsot tudnak adni ügyfeleiknek. Ha bebizonyítjuk, hogy megéri energiahatékony épületeket építeni, felgyorsítjuk az átállást a közel nulla energiafelhasználású épületekre – állítja Vincent Berutti, az Európai Bizottság kis- és középvállalatokra fókuszáló ügynökségének vezetője, a projekt finanszírozója.
Az energiahatékony épületek piaci előnye klasszikus értékbecslői módszerekkel nem megfogható, az épület feltöltöttségén keresztül inkább mérhető – mondta lapunknak Borbély Gábor, a CBRE vezető elemzője. A szakértő szerint azért nehéz számszerűsíteni az ilyen épületekből kiaknázható előnyöket, mert az értékbecslés a nyílt piaci tranzakciókon alapszik. Ezekből Magyarországon az elmúlt néhány évben nem sok volt, ezért jobb a keresleti oldalról megközelíteni a kérdést.
Hiába energiahatékony egy épület, az értéke nem nagyobb, és a bérleti díjak mértékére sincs hatással – mondta lapunknak Winkler Edina, a RICS Magyarország elnökségi tagja. A bérleti díjak mértéke továbbra is az egyik legfontosabb szempont, ugyanakkor egyre több cégnek számít, hogy környezettudatos épületben dolgozzon – a presztízs és az alacsonyabb üzemeltetési költségek miatt. Az újonnan épült minősített házakban ugyanis komolyan csökkenthető a közös költség, a rezsi. Ezért egyszerűbb üzemeltetési oldalról számszerűsíteni a zöld épületek piaci előnyeit. Ha már építésekor odafigyelnek arra, hogy például a hidegburkolat vagy a belső terekben használt fa helyi alapanyag legyen és ne trópusi, az építési költségek sem sokkal magasabbak, de a fenntartás akár négyzetméterenként 10 euróval kevesebb lehet, mint a hagyományos épületek esetében – magyarázza Borbély Gábor. Ilyen házból viszonylag kevés van Magyarországon. A zöld minősítést sokan marketingeszköznek tekintik, amelynek segítségével könnyebben kiadhatják az ingatlant. Mivel kevés az új zöld épület, ám a környezettudatos (nemzetközi) cégek keresik ezeket, előbb-utóbb Magyarországon is megugrik majd irántuk a kereslet. Ennek köszönhetően különbség lesz a hagyományos és a minősítéssel rendelkező épületek bérleti díjában és hozamában – teszi hozzá Winkler Edina. Nekünk értékbecslőknek az a feladatunk, hogy már most odafigyeljünk arra, mikor és hogyan befolyásolják a fenti tényezők az értékelést.
forrás: napigazdasag.hu