Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Trump igyekszik csökkenteni a klímaváltozásról szóló kutatások állami költségvetését, ám eközben a kormány illetékes befektetési intézménye megduplázta befektetéseit a külföldi szolárkapacitásokban. Csakhogy ez Obama egyik jogszabályának köszönhető.
Kormányzása első évében, 2017-ben Trump időnként elmondta, hogy nem hisz a klímaváltozásban, bejelentette, hogy kész kiléptetni az USA-t a párizsi klímaegyezmény alól (ami úgyis egy négy évig tartó folyamat), de alapjában véve igyekezett kerülni a témát. Az amerikai kormánynak van egy kevéssé ismert pénzosztó szerve. A neve Oversease Private Investment Corporation (OPIC). Nem hallott róla? Mi sem. De ez az ügynökség oszt pénzt -visszatérítendő támogatást, vagyis hitelt- külföldi projekteknek. A hivatal állítólag önfenntartó, egy centjébe sem kerül az amerikai adófizetőknek. Negyven éve hozták létre.
Néhány nappal Trump hivatalba lépése előtt léptették hatályba azt a jogszabályt, melyet a zöld politikát folytató Obama propagált: az OPIC-nál tegyék prioritássá az alacsony karbontartalmú beruházások támogatását. Ennek jegyében az intézmény 2017 folyamán megduplázta a napenergia támogatását. 2016-ban összességében 797 millió dollárt fordított energiaprojektekre az OPIC. Ennek 61 százalékát utalták át megújulók energiákat használó projektek számára (szél-, nap-, és vízenergia). 2017-ben 630 millió dollárt kölcsönzött energetikai beruházásoknak a szervezet, ennek 90 százalékát fordították megújulókra. 2017-ben 250 millióra emelkedett az OPIC szolárprojetekbe kihelyezett kölcsöneinek volumene, ami duplája az előző évi napenergiás kölcsönöknek. 2011 óta az OPIC által pénzelt energiaprojektjeik 75 százaléka megújuló energiákat alkalmazott. Vannak azonban országok, ahol a fosszilis energiahordozók használatát támogatja az ügynökség, ha az adott régióban ez a legműködőképesebb megoldás (pl. a nyugat-afrikai Guineában 50 millió megy egy olajjal működő erőmű építésére).
Az OPIC főleg Indiában, Afrikában és Dél-Amerikában helyezett ki pénzeket. Indiában például hiánypótló volt ez a döntés (irodaházakra helyeznek napkollektorokat), mert az ország konzervatív bankjai nem hiteleznek a szolárprojekteknek. Pedig viszonylag kis összegről, 10 millió dollárról van szó. De ezt sem voltak hajlandók meghitelezni a helyi pénzintézetek.
Mindez kissé meglepően árnyalja a Trump-adminisztráció klímapolitikai álláspontját. Ami a zöld gazdaságpolitikát illeti, Trump először azt javasolta a 2018-as költségvetésben, hogy szüntessék meg a OPIC állami támogatását, de a kongresszus ezt elvetette. (Itt némi önellentmondás van a Reuters cikkében, hiszen elvileg nem kerül az adófizetőknek egy centjébe sem az ügynökség…)
Azt gondolná az ember, hogy Trump mindent megtesz, hogy eltüntesse a megújuló energiák iránti állami hitelezést, de nem így cselekedett. Sosem állt elő például azzal, hogy eltörölje a szövetségi kormány napenergiát támogató belföldi adókedvezményeit. (A republikánus többség által uralt kongresszus is megőrizte az adórendszernek ezt az elemét.)
Trump egyszer azt nyilatkozta, hogy mind a szél-, mind a napenergiát nagyon “drágának” tartja. Ami nonszensz (szinte minden, amit mond az), hiszen a napenergiás eszközök ára óriásit zuhant az elmúlt 5-6 évben, s a nagy kapacitású megújuló erőművek építése egyes országokban már olcsóbb, mint a fosszilis vagy atomerőművek létesítése.
Trump 2018 januárjában mindössze a napenergiás eszközök importjára rótt ki vámot, hangsúlyozottan azért, hogy a hazai gyártókat helyezze előnyösebb helyzetbe az olcsó kínai importárukkal szemben, a vám azonban kedvezőtlenül érintette azokat a felszerelő cégeket, melyek arra szakosodtak, hogy olcsó kínai napkollektorokat helyeztek üzembe. A teljes cikk itt olvasható.
