Tudja, miért fulladunk meg a szmogtól?

A rossz fajta lakossági fűtés a szmog fő oka, háromnegyed részben a szennyező háztartási tüzelés miatt ennyire pocsék a levegő minősége. Ehhez persze az időjárás is kell, ilyenkor mintha a Kárpát-medencére ráhúztak volna egy hatalmas nejlonzacskót.

Ma már messze nem Budapest a legszennyezettebb, vidéken néhány helyen a pekingit is meghaladja a légszennyezettség. A Levegő Munkacsoport a szegényeken verné el a port?

Nem az ipari üzemek és az erőművek, de még csak nem is a helyzeten egyébként tényleg sokat rontó dízeljárművek felelősek elsősorban a szmogért és a magas légszennyezettségért, hanem a háztartások. A szilárd tüzeléssel van a legnagyobb baj, és mivel az olcsóbb a gáznál, a probléma nem fog hamar megszűnni.

Megfelelő időjárás nélkül persze akkor sem lenne ilyen szmog, ha hirtelen mindenki nedves fával és pozdorjával kezdene el fűteni. Szélcsendes idő, magas légnyomás, fagypont körüli hőmérséklet – ilyen körülmények között alakul ki a meteorológiában hőmérsékleti inverziónak nevezett jelenség, aminek a lényege, hogy a megszokottal szemben ilyenkor a magasabb légrétegek melegebbek, mint a földfelszín közeliek. Ez leginkább hajnalban és reggel szokott megtörténni, a hatása pedig, hogy a légkör alsó rétegében megszűnik a függőleges légmozgás. Az eredmény a ránk ülő köd és a kémény felett rekedő, felszállni nem képes füst – nem véletlen, hogy a szmog szó éppen e két tag (smoke és fog) összetétele. A szennyezett levegő ilyenkor megül a városok és a völgyek fölött. Ez a „hideg légpárna” jelenség még erősebb a medencehatás miatt: bár nyáron nekünk jól jön, hogy a környező hegyek adnak némi szélvédettséget, télen ez határozott hátrány: az inverziós réteg olyan hermetikusan zárja az alsó légréteget, mintha egy hatalmas nejlonzacskót húztak volna a Kárpát-medencére.

Alapvetően kétféle szmogot különböztetnek meg, a „londoni” és a „Los Angeles-i” típust. Utóbbi a nyári szmog, az utóbbi évtizedekben Magyarországon is előfordul, de Európában például Athént teszi sokszor alig elviselhetővé. Ehhez erős UV-sugárzás is kell, úgyhogy télen nálunk értelemszerűen nem erről van szó, hanem a londoniról. Ez az 1952-es tragikus londoni szmog után kapta a nevét, arról, ami miatt akkor öt napon keresztül alig lehetett látni valamit, és pár nap alatt 5000-rel többen haltak meg, mint ugyanazon a héten normális években. Ennek klasszikus formájában a probléma összetett: nagymértékű széntüzeléssel összefüggő magas szállópor-koncentráció és a kén-dioxid mint fő szennyezőanyag együttes jelenléte. A kén-dioxid-kibocsátás az ötvenes években a széntüzelésű erőművek miatt volt főleg magas, ez a probléma azóta jelentősen csökkent, bár nem múlt el: a rossz minőségű barnakőszén és a lignit használata miatt ma is jelen van.

Szmog azonban kén-dioxid nélkül is lehet. A nagyvárosokban most inkább egy másik szennyezőanyag van jelen ehelyett: a légutakat károsító, hosszú távon rákot okozó nitrogén-dioxid. Ez Európában évente 71 ezer ember halálát okozza, főleg a gáztüzelés és a közlekedés káros mellékterméke. A dízelüzemelésű járművek kibocsátása különösen problematikus; annyira, hogy abból, illetve a meghamisított tesztekből kialakult politikai botrány az EU-t is megrengette, sőt, néhány európai nagyváros 2025-től teljesen ki akarja tiltani útjairól a dízelautókat.

Megintem a lakosságot

Míg Budapesten valamivel nagyobb részét okozza a problémának a közlekedés, kistelepüléseken a szmog gyakorlatilag 100 százalékban a szilárd tüzelésből jön. És ma már ez a nagyobb probléma: a pestinél rendszeresen súlyosabb a szmoghelyzet vidéken, leginkább Kelet-Magyarországon és Baranyában. Ennek az a fő oka, hogy ott gyakoribb a nagyon szennyező fűtés, márpedig szmogszempontból ez a meghatározó. A szmog fő alkotóeleme ugyanis a szállópor. Ez a 10 mikronnál kisebb finomszemcsés anyag, ami sehogy vagy csak nagyon nehezen ülepedik le, és képes bejutni a légutakba is. Minél kisebb szemcsékről van szó, annál inkább: 4 mikron alatt már a tüdőbe is, 2,5 µm alatt pedig már nem is nagyon ürül ki, ami állandó gyulladást okozhat a tüdő felszínén, mely a környező erekre is átterjedhet. A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Klímasemlegesség elérését tervezi 2050-re az észak-atlanti szövetség

Klímasemlegesség elérését tervezi 2050-re az észak-atlanti szövetség - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Madridban, a szervezet állam- és kormányfőinek csúcstalálkozójához kapcsolódó nyilvános fórumon.