Tudta hány kilogram veszélyes hulladékot termel egy évben?

Minden egyes magyar majdnem száz kilogram veszélyes hulladékot termel egy évben Magyarországon.

Ha ezek a hulladékok kikerülnek a természetbe, annak súlyos környezetromboló és egészség-károsító hatásai lesznek. Ugyanakkor tudatos kezelésükkel könnyen tudunk tenni annak érdekében, hogy a megfelelő helyre és a megfelelő módon kerüljenek.

A könnyen újrahasznosítható, és szelektív módon gyűjthető hulladék mellett a másik fontos hulladéktípus a veszélyes hulladék. Veszélyes hulladékoknak azokat nevezzünk, amelyek bármely összetevőjének átalakulása súlyos környezetromboló hatással bír, s emellett még az emberi egészségre is káros hatással lehet. A hétköznapi életünk során is keletkeznek ilyen hulladékok, ami ellen szintén nem nehéz védekezni, csak egy kis odafigyelés, utánajárás szükséges hozzá.

Az Eurostat adatai szerint 2012-ben Magyarországon személyenként körülbelül 70 kilogramm veszélyes hulladék keletkezett, ez országon szinten ez közel 700 millió kilogramm (azaz 700 ezer tonna) veszélyes hulladékot jelet. Az Európai Unióban 2015-ben 74 millió tonna veszélyes hulladék keletkezett, az EU-12 esetében a hulladék mennyisége csökkenést mutat, de az EU–27-ek esetében szakértők az elkövetkezendő években további 0,5%-os növekedésre számítanak.

A hétköznapok során keletkező leggyakoribb veszélyes hulladék fajták a különböző olajok, elektronikai hulladékok, az elromlott háztartási gépek, berendezések; az elemek, akkumulátorok; a gyógyszerek; a különböző vegyi anyagot tartalmazó szerek. Szerencsére ma már könnyen el tudunk bánni ezekkel a hulladékfajtákkal is, csak egy kis odafigyelés szükséges hozzá. AMIT SEMMIKÉPPEN SEM SZABAD TENNI EZEKKEL A HULLADÉKOKKAL: A LEFOLYÓBA, WC-BE ÖNTENI ŐKET; ELÉGETNI; A HÁZTARTÁSI SZEMÉTBE DOBNI; ÉS AZ ÉLŐVIZEKBE VAGY A TALAJBA JUTTATNI!

Többek között erre a problémára is szeretné felhívni a figyelmet a Médiaunió Nem nehéz…! kampányának őszi szakasza, amelynek egyik fő célja, hogy hasznos tanácsokkal, és tippekkel lássa el az embereket, hogy mit tudnak kezdeni a már meglévő hulladékkal. Nézzünk is néhány ilyen, könnyen betartható tippet a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok kezelésére:

1. Az elhasznált olajat tároljuk egy jól zárható műanyag palackban, és adjuk le az erre kijelölt helyeken: hulladékudvarokban, a benzinkutakon vagy a veszélyeshulladék-ártalmatlanításra szakosodott vállalkozásoknak!

2. Próbáljunk meg minél hosszabb élettartamú elektronikai berendezést vásárolni, így kevesebb elektroszemét keletkezik. Ha már nem használjuk őket, értékesítsétek újra, vagy vigyük vissza a boltba ahol vettük, vagy adjuk le a hulladékudvarokon!

3. Az elemek, és a különböző akkumulátorok nagyon veszélyesek a bennük található nehézfém-tartalom miatt! Ha újratölthető akkumulátoros elemeket használunk azzal megelőzhetjük az elem-hulladék keletkezését. Fontos, hogy gyűjtsük őket otthon, majd adjuk le veszélyeshulladék–átvevőknél, a vásárlás helyén, vagy a hulladékudvarokban.

4. A gyógyszerhulladék keletkezését megelőzhetjük azzal, hogy csak akkora kiszerelésűt, és csak annyi gyógyszert vásárolunk, amennyire mindenképpen szükségünk van. Ha lejárt a szavatosságuk, vagy már nincsen rá szükségünk, akkor a legtöbb gyógyszertár visszaveszi őket.

5. A háztartásban vegyi hulladék keletkezik a festés vagy éppen a takarítás során is. Az ilyen anyagokat sose öntsük bele tisztán a lefolyóba vagy a WC-be! Ezeket a vegyi anyagokat tartalmazó szereket lerakással semlegesítik a szakemberek, ezért erre szakosodott helyeken történő leadásuk a javasolt, például a hulladékkezelő vállalatok hulladékudvaraiban.

A fővárosban az FKF által üzemeltett Hulladékudvarokban van lehetőség a veszélyes hulladék leadására, erről az FKF oldalán lehet tájékozódni. Az ország többi részén található veszélyes hulladék átvevő helyekről a Humusz Szövetség által készített adatbázisban, az alábbi linken lehet informálódni. Az érdeklődők további tippeket, és jó tanácsokat a kampány Nem nehéz című Facebook oldalán kaphatnak. Az őszi kampány reklámfilmjei, és kreatív anyagai az következő linken érhetőek el.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.