Nem kifejezetten a leglátványosabb elemei a napelemes rendszereknek, mégis azt mondhatjuk, hogy egy kicsi, de fontos részt képviselnek a rendszernek. Ez a tartószerkezet.

Tudtad? Napelemes rendszerek egyik legfontosabb eleme a…

Nem kifejezetten a leglátványosabb elemei a napelemes rendszereknek, mégis azt mondhatjuk, hogy egy kicsi, de fontos részt képviselnek a rendszernek. Ez a tartószerkezet.

Ez a kijelentés azért is helytálló, mert tartószerkezet nélkül sérülékenyebbek és kevésbé hatékony működésre lesznek képesek napelemeink.

MILYEN FELADATOT LÁTNAK EL A TARTÓSZERKEZETEK?

Egyszerű a válasz: a tartószerkezetek a napelemek és egyéb rendszertartozékok rögzítésére szolgálnak, valamint biztosítják, hogy a paneleket a lehető legnagyobb szögben érjék a napsugarak. Tudnunk kell ugyanakkor azt is, hogy a tartószerkezeteknek több típusa is létezik attól függően, hogy a napelemek hová is kerülnek elhelyezésre. Az épített szerkezeteket megkülönböztetjük aszerint, hogy azok ferde tetős, lapos tetős, szabadföldi, vagy éppen épületbe integrált rendszerek. Ezekhez mind más-más rögzítési eljárást kell alkalmazni. A leggyakrabban elterjedt megoldások a ferde- és lapos tetős szerkezetek. Előbbi esetben a tető adottságait hasznosítva a szarufákra kerül rögzítésre a tartószerkezet, míg utóbbi esetben a háztető sík felszínére építik fel a szerkezet, ami így a lehető legnagyobb benapozottságot tudja biztosítani a napelemek számára. Szabadföldi rendszerekkel a legtöbb esetben nagyobb napelemparkok formájában találkozunk, de kisebb méretben előfordulnak családi házak szomszédságában is. A legritkábban látható kialakítástípusok az épületbe integrált rendszerek, melyek esztétikai szempontból ugyan kedvezőbb látványt nyújtanak korábbi társaikkal szemben, ugyanakkor bekerülési költségük jóval magasabb.

MILYEN ELEMEKBŐL ÁLL A TARTÓSZERKEZET? MILYEN ANYAGOKAT HASZNÁLNAK A NAPELEMSZERELŐK?

Tudni érdemes, hogy a tartószerkezetek többféle anyagból is készülhetnek. Hazánkban a leggyakrabban használt anyag az eloxált alumínium és a rozsdamentes acél (A2). Felhasználás jellege és környezete alapján a kivitelezők használhatnak még alumíniumot, tűzi-horganyzott acélt, vagy bizonyos esetekben bevonatolt fa és műanyag elemeket is a szerkezet kialakításához. A különböző telepítési formák miatt a felhasznált eszközök, alkatrészek száma és típusa is más. A ferde tetős telepítések egyik legjellemzőbb elemei a tetőkampók, tetőrögzítők. Ezek a különböző tetőburkolatok esetén eltérő formájúak, hogy biztosítani tudják a legbiztonságosabb felhelyezést. Erre kerül felépítésre a profilsínekből álló szerkezet, ami közvetlenül a napelemeket tartja. Ezek mellett még számos szerelőalkatrész, kötőelem és esetenként speciális, egyedi rendszertartozék kerül felhasználásra a tartószerkezet kialakításánál. A lapos tetős telepítésen belül is két altípust különböztetünk meg: a lesúlyozott és a lehorganyzott tartószerkezeteket. Előbbi esetében beton súly tartja helyén a szerkezetet a tetőn, míg utóbbi közvetlenül rögzítésre kerül ahhoz. Lesúlyozás esetén a napelemes rendszert tervező mérnök határozza meg a kellő súlyú és mennyiségű betonelemet.

Szabadtéri rendszerek esetében szintén több típus is megkülönböztethető aszerint miként kerül az a földfelszínhez fixálásra. Ennek megfelelően léteznek cölöpözött/lehorganyzott, talajcsavaros és napállást követő rendszerek. A megválasztott tartószerkezet befolyással lehet arra, hogy adott rögzítési ponthoz mennyi napelemet tudunk felszerelni.

Ajánlott tartalom

Az Alteo nyert a Mol algyői naperőműves pályázatán

Az Alteo nyerte meg a Mol 37,5 megawatt peak (MWp) kapacitású algyői naperőművére vonatkozó fővállalkozói pályázatot - tette közzé az energetikai szolgáltató vállalat kedden a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.