Túl nagyok a szeméthegyek Európában

Megelégelte az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága a növekvő szeméthegyeket.

Javaslata szerint 2030-ra a települési (háztartási és vállalati) hulladék újrahasznosítási arányát 70 százalékra kell növelni, miközben az Európai Bizottság csak 65 százalékot indítványozott; a jelenlegi arány 44 százalék. További terv, hogy e szemétnek csak a 10 százaléka kerülhetne lerakókba, és e számot újabb öt év alatt 5 százalékra kellene leszorítani. Kicsit szigorúbb előírások vonatkoznának azokra az országokra, amelyek a települési hulladékaik több mint 65 százalékából építenek szeméthegyeket. Cipruson, Horvátországban, Görögországban, Lettországban, Máltán és Romániában még 75 százalék fölötti az arány.

Végül 2030-ban feleannyi élelmiszer mehet a hulladékba, mint most. Uniós szinten most évi 89 millió tonna élelmiszer megy a szemétbe, azaz lakosonként évi 180 kilogramm. Lényegében egy körforgásos gazdaság kialakításához kell közelíteni. Az előírások betartására alapértelmezésben nem lehetne haladékot kérni, csak különösen indokolt esetben. A javaslatokról március második hetében szavaz a parlament Strasbourgban.
Magyarországon évről évre nő az újrahasznosított anyagok aránya, de elmarad az uniós átlagtól. Az Eurostat 2014-re 32 százalékos adatot közölt. A mennyiségnek körülbelül a háromötödét az anyagukban ismét feldolgozott hulladékok adták. Az országon belül a legjobb a nyugat-dunántúli helyzet, 70-80 százalékos újrahasznosítással, onnan keletre egyre rosszabb.

A hazai lerakókba kerülő települési hulladék aránya a 2006-os 65 százalékról 2012-re 36 százalékra esett. A vállalatok e téren mutatkozó aktivitására tegnap érkezett új példa: az Unilever vállalta, hogy 2025-ig az összes műanyag csomagolóanyaga teljes mértékben újrafelhasználható, újrahasznosítható vagy komposztálható lesz. A cég gazdaságilag is igazolni kívánja a műanyag-újrafeldolgozás életképességét, a fontosságát pedig riasztó példával támasztotta alá a közleményében: várakozások szerint 2050-re a világ óceánjaiban már több lesz a műanyag, mint a hal. A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

EM: az Eurostat szerint Magyarország kis híján európai dobogós a kibocsátás-csökkentésben

Az Eurostat adatai szerint Magyarország kis híján európai dobogós a kibocsátás-csökkentésben - írta az Energiaügyi Minisztérium (EM) pénteken Facebook bejegyzésében.