Ezzel a címmel készített dokumentumfilmet a BBC, amely egy, az Atlanti-óceánban létrejövő mega-cunami esélyét latolgatja. A katasztrófafilmekből ismert digitális technológiát is felvonultató dokumentumfilm szerint a pusztítás elképzelhetetlen lenne.
Így jön létre egy mega-cunami
A hagyományos cunami nagyobbrészt a tengerfenéken bekövetkező földrengések révén keletkezik, természetesen ezek is képesek nagyon komoly pusztítást okozni, ám a mega-cunamik, vagy magyarul az óriási szökőárak ennél sokkal pusztítóbbak. A BBC annak járt utána előfordulhat-e ilyen mega-cunami az Atlanti-óceán medencéjében, és ha igen, akkor milyen következményekkel járna. A következtetéseik döbbenetesek, legalábbis Európa tengerparti országaira nézve. A szökőár nem csak milliók életét követelné, de gazdasági összeomlással is járna.
A mega-cunami valójában nem tudományos kategória, egyszerűen az olyan szökőárakat nevezik így, amelyeknek kezdő amplitudója, azaz magassága tíz, száz, vagy akár ezer méterekben mérhető. Ezzel szemben a hagyományos szökőár induló magassága csak fél méter, amely aztán a partközelben növekszik meg. A mega-cunamik okozója lehet becsapódás, földcsuszamlás, vagy vulkánkitörés, amely hirtelen nagy mennyiségű vizet szorít ki. Az óriási hullámot tehát az okozza, hogy a hatalmas mennyiségű tengervíz, hirtelen szorul ki helyéről.
500 méteres vízfalat éltek túl a szemtanuk
Noha a megacumanik igen ritkák 1958. július 9-én az alaszkai Lituya-öbölben még szemtanuk is láthatták milyen egy óriási szökőár. A szűk jégvájta öbölben, 7,7-es erősségű földrengés következett be és ennek hatására nagy mennyiségű jég és szikla hullott az öböl vizébe néhány perc alatt. A vízbe csapódó törmelék több mint ötszáz méter magasba lökte fel az öböl vizét, és 300 méteres hullámmal érte el a partot, ami aztán szó szerint leborotvált. Két szemtanú óriási szerencsével egy csónakban élte túl a szökőárat.
Időzített bomba: a Kanári-szigeteken
Alaszkában szerencsére csak egy szűk öbölben pusztított a megacunami, de az Atlanti óceánban ketyeg egy időzített geológiai bomba: a Kanári-szigetek. A potenciális veszélyekre már néhány éve egy komoly tudományos kutatás is felhívta a figyelmet. A tanulmány, amely szerint a La Palma szigeten található Cumbre Vieja vulkán kitörésével egy kisebb sziget nagyságához mérhető terület robbanna az Atlanti-óceán vízébe, amely aztán óriási szökőárat indíthatna el, amely elérne Londont, Észak-Afrikát és az Egyesült-Államok keleti partvidékeit. A hullám induló magassága több száz méter magas lenne.
A teljes cikk itt olcsható.