Túlélhető-e egy óriás szökőár Európában?

Ezzel a címmel készített dokumentumfilmet a BBC, amely egy, az Atlanti-óceánban létrejövő mega-cunami esélyét latolgatja. A katasztrófafilmekből ismert digitális technológiát is felvonultató dokumentumfilm szerint a pusztítás elképzelhetetlen lenne.

Így jön létre egy mega-cunami

A hagyományos cunami nagyobbrészt a tengerfenéken bekövetkező földrengések révén keletkezik, természetesen ezek is képesek nagyon komoly pusztítást okozni, ám a mega-cunamik, vagy magyarul az óriási szökőárak ennél sokkal pusztítóbbak. A BBC annak járt utána előfordulhat-e ilyen mega-cunami az Atlanti-óceán medencéjében, és ha igen, akkor milyen következményekkel járna. A következtetéseik döbbenetesek, legalábbis Európa tengerparti országaira nézve. A szökőár nem csak milliók életét követelné, de gazdasági összeomlással is járna.

A mega-cunami valójában nem tudományos kategória, egyszerűen az olyan szökőárakat nevezik így, amelyeknek kezdő amplitudója, azaz magassága tíz, száz, vagy akár ezer méterekben mérhető. Ezzel szemben a hagyományos szökőár induló magassága csak fél méter, amely aztán a partközelben növekszik meg. A mega-cunamik okozója lehet becsapódás, földcsuszamlás, vagy vulkánkitörés, amely hirtelen nagy mennyiségű vizet szorít ki. Az óriási hullámot tehát az okozza, hogy a hatalmas mennyiségű tengervíz, hirtelen szorul ki helyéről.

500 méteres vízfalat éltek túl a szemtanuk

Noha a megacumanik igen ritkák 1958. július 9-én az alaszkai Lituya-öbölben még szemtanuk is láthatták milyen egy óriási szökőár. A szűk jégvájta öbölben, 7,7-es erősségű földrengés következett be és ennek hatására nagy mennyiségű jég és szikla hullott az öböl vizébe néhány perc alatt. A vízbe csapódó törmelék több mint ötszáz méter magasba lökte fel az öböl vizét, és 300 méteres hullámmal érte el a partot, ami aztán szó szerint leborotvált. Két szemtanú óriási szerencsével egy csónakban élte túl a szökőárat.
Időzített bomba: a Kanári-szigeteken

Alaszkában szerencsére csak egy szűk öbölben pusztított a megacunami, de az Atlanti óceánban ketyeg egy időzített geológiai bomba: a Kanári-szigetek. A potenciális veszélyekre már néhány éve egy komoly tudományos kutatás is felhívta a figyelmet. A tanulmány, amely szerint a La Palma szigeten található Cumbre Vieja vulkán kitörésével egy kisebb sziget nagyságához mérhető terület robbanna az Atlanti-óceán vízébe, amely aztán óriási szökőárat indíthatna el, amely elérne Londont, Észak-Afrikát és az Egyesült-Államok keleti partvidékeit. A hullám induló magassága több száz méter magas lenne.

A teljes cikk itt olcsható.

Ajánlott tartalom

Kémiai molekulákból kiindulva teremtene életet Szathmáry Eörs három külföldi kutatótársával

Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja három külföldi kutatótársával arra vállalkozott, hogy kémiai molekulákból kiindulva életet teremt laboratóriumi körülmények között a MiniLife elnevezésű, hat éven át tartó projekt keretében, amely az Európai Kutatási Tanács tízmillió eurós támogatásával valósul meg.