Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Horváth Viktor a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által rendezett Energetikai és Környezetvédelmi Konferencián elmondta, a villamosenergia-import alacsony szintje nagymértékben köszönhető a magyarországi naperőműveknek, amelyek kapacitása a legfrissebb adatok szerint szeptemberre elérte a 8,1 gigawattot. A naperőművek egyre diverzifikáltabb funkciókat látnak el: kezdetben az ipari naperőművek voltak meghatározóak, mostanra azonban egyre több vállalat telepít saját célra naperőműveket, továbbá folyamatos a háztartási méretű kiserőművek felfutása is – mutatott rá a helyettes államtitkár. A naperőművek napközbeni túltermelése miatt ugyanakkor egyre emelkedik a nullás vagy negatív áramáras időszakok aránya a villamosenergia-piacon, ezért fontos lenne megoldani a napközben megtermelt energia áttárolását estére – mondta. Horváth Viktor kitért arra, hogy szeretnék a földhő hasznosítását bővíteni. Véleménye szerint a geotermiát elsődlegesen hőtermelésre lehetne felhasználni a következő 5-6 évben, később azonban villamosenergia-termelésbe is be lehet majd vonni. Továbbá a szennyvízhő és a vízenergia hasznosítását is szeretnék ösztönözni – tette hozzá.
Horváth Viktor a rendezvényen bemutatta a Jedlik Ányos Energetikai Programot, amelyben pályázni lehet például a távhő energiahatékonyságának fejlesztésére, energetikai kutatás-fejlesztésre, biogáz és biometán hasznosításának bővítésére, megújuló-energia tárolás kiépítésére vállalati szinten, valamint geotermikus energia hasznosítására is. Steiner Attila, a szaktárca energetikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy Magyarországon egyre több villamos energiát használnak az emberek, az elektrifikáció kiszolgálásához új erőművekre, erősebb hálózatra, tárolási lehetőségekre és okosrendszerekre van szükség.
Rámutatott: hosszú távon az atomenergia és a megújuló energia ötvözése jelent megoldást, és ezt kell kiegészíteni rugalmas technológiákkal, tárolással vagy gáztüzelésű technológiákkal. Közlése szerint a magyar áram 35-40 százalékát Pakson állítják elő, bíznak benne, hogy az atomerőmű üzemideje meghosszabbítható lesz 2032 után is, valamint számítanak Paks 2-re. Steiner Attila elmondta azt is, hogy Magyarországon a villamos áram csúcsfogyasztása alacsonyabb, mint amennyit a megújuló kapacitás biztosítani tud, azaz többet termelünk, mint amennyit fogyasztunk. Ez az energiafüggetlenség szempontjából óriási eredmény – mutatott rá. Az államtitkár a kormányzati tervek között említette, hogy szeretnék felülvizsgálni az energiaközösségek szabályozását, jobban kihasználni a rendelkezésre álló teljesítményt, valamint gyorsítani és könnyíteni a hálózatfejlesztést. Utóbbira ebben a kormányzati ciklusban több mint 300 milliárd forint forrást juttatnának – jelezte.
Steiner Attila a 400 milliárd forint keretösszegű Jedlik Ányos Energetikai Programot Magyarország eddigi legnagyobb energetikai fejlesztéscsomagjának nevezte, amelynek célja az energiaszuverenitás erősítése. Az államtitkár kitért arra, hogy Magyarország felkészült a fűtési szezonra, az energiaellátás biztosított lesz a télen. Ugyanakkor kihívást jelent, hogy az Európai Unió szerint 2028-tól le kellene válni az orosz energiahordozókról, az alternatívához szükséges infrastruktúra kiépítéséhez azonban nem ad semmilyen pénzügyi vagy szabályozási segítséget – mutatott rá.