Turbinák a Duna fenekén?

Meghökkentő ötlettel állt elő Dunaszekcső polgármestere: meg kívánják vizsgálni, telepíthetők és működtethetők-e gazdaságosan olyan turbinák, amelyek a Duna áramlását kihasználva termelnének villamos energiát.

Mik ezek?  – Nincs környezetkárosító hatásuk, nem kell gátat, vízlépcsőt, egyebet építeni, és a meglévő hajózási útvonalat sem kellene módosítani, mégis képesek lehetnek akár az egész falu áramellátását biztosítani – sorolja az elképzelése melletti érveket Faller János, Dunaszekcső polgármestere, majd a találós kérdésre hajazó rejtvény megoldását is megadja: ezek a víz alatti turbinák írja a bama.hu. A szerkezetek – a végletekig egyszerűsítve a folyamatot – a Duna vizének áramlását, vagyis a sodrást használnák ki úgy, hogy a víz energiáját villamos árammá alakítanák. A dolgot úgy is elképzelhetjük, mint egy szélerőművet, csak éppen a szelet a víz helyettesíti. A kontinensen ilyen még nem működik, Skóciában viszont már áramot termel egy ezen az elven működő, a tenger áramlását hasznosító erőmű.

 

– Dunaszekcsőn a folyóban három sarkantyú, kőgát is van, ahol a víz áramlása felgyorsul, ezeken a helyeken működhetnének a turbinák a part közelében, ami olcsóbbá teheti a kivitelezést. Persze ott még nem tartunk, hogy mondjuk már holnap elkezdődjön az építkezés. Legelőször szeretnénk addig eljutni, hogy feketén-fehéren kiderüljön, telepíthetők s működtethetők-e gazdaságon itt víz alatti erőművek, vagyis, hogy egyáltalán megéri-e belevágni. Azt nem tudni, mennyibe kerülne a beruházás, Faller János szerint viszont nem biztos, hogy milliárdokról lenne szó. A tervezéshez – amelybe egyetemi műhelyeket is bevonnának – tudományos alapokból igényelnének forrásokat, a kivitelezéshez pedig az állam, vagy befektetők segítségére is számítanának.

 
Magyarországon mostanában nem, de az Al-Dunán épülhetnek vízlépcsők
A közelmúltban hivatalosan is bejelentették a bolgár és a román illetékesek, hogy a két ország közösen két nagy vízierőművet épít az Al-Dunán. A két kormány szeptemberben írja alá a két vízlépcső építésének előkészítéséről szóló egyezményt. A tervek szerint a létesítmények – amelyek egyben hídként is szolgálnak majd a két ország között – Nikopol és Turnu Magurele, illetve Silistra és Calarasi között épülnének meg. A hír nyilvánosságra kerülését követően többen is aggodalmukat fejezték ki, hogy a létesítmények kedvezőtlenül befolyásolhatják a Duna élővilágát nemcsak az érintett szakaszokon, hanem a folyó felsőbb részein is. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint a szóban forgó vízlépcsők olyan messze esnek a folyó magyarországi szakaszától, hogy azok semmilyen befolyással nem lehetnek a honi környezetre. Többek között azért sem, mert a Vaskapunál is távolabb helyezkednek el, ami egyébként közel 40 méterrel megemelte az erőmű közelében a Duna vízszintjét. Mindemellett jelzésértékű az is, hogy környezetvédelmi szervezetek – legalábbis egyelőre – nem tiltakoztak a tervek ellen. Magyarországon továbbra sincs napirenden duzzasztók építése. Bár a Széchenyi-tervben szerepelt, hogy „célszerű megkezdeni a Duna többlépcsős duzzasztását”, a közigazgatási tárca utóbb közleményt adott ki, amiben azt írták, „az Új Széchenyi-tervben sajnálatos módon a kormány szándéka ellenére maradtak benne” a vízlépcsőre utaló kijelentések.

 

Csatlakozott már Facebook oldalunkhoz? Rajta!

Ajánlott tartalom

Egyszerűbb lesz napelemet használni a háztartásokban egy holland fejlesztésnek köszönhetően

Egy holland cég fejlesztése segíthet egyszerűbbé tenni a napelemek használatát.

Egy hozzászólás

  1. Meder átalakítás nélkül nehezen megy a dolog. Nem tudok olyan egységekről amelyeket csak úgy leraknak a mederbe akárhová, illetve valahogyan lehorgonyozzák, anélkül hogy a hajózást ne akadályozzák. Ja és mi lesz velük télen minden védelem nélkül?
    A sarkantyú pedig egy védőmű, aminek a feladata nem a turbinák befogadása, hanem ott valószínűleg a kimosott part védelme, vagyis eltereljék a vízfolyást a parttól és a gát mögött feltöltődés/iszapolódás kezdődjék meg. Ilyen helyre drága turbinákat lerakni propellerturbinákat persze amelyek üzemének az itteni turbulens áramlás nem fog kedvezni és így szerintem a hatásfokuk sem lesz túl kedvező. De ne legyen igazam!
    Ugyanakkor újfent és ismételtem megkérdezem laikustól és szakembertől egyaránt: Hogyan lehet hogy a románoknál/bolgároknál csak egyszerű elhatározás kérdése a Duna lépcsőzése, Magyarországnak meg a torkát harapták ketté emiatt és harapdálják ma is nem csak külföld, hanem a saját zöldjeink is leszarva azt hogy ez kár az országnak vagy sem? Hogyan lehet ez mondják meg már nekem? Nekik ki engedélyezi/engedélyezte mindezt? Miféle Duna bizottság, vagy egyéb gittegylet?