A három legnagyobb hazai természetvédő szervezet arra szólítja fel Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, hogy természetvédelemért felelős miniszteri minőségében tagadja meg a hozzájárulást a Natura 2000 területek értékesítéséhez.
A szervezetek elemzéséből egyértelműen kiderül, hogy ha megadja azt, akkor ezzel nemcsak a civil szervezetek és szakértők egybehangzó véleményét hagyja figyelmen kívül, hanem visszalép az elért természetvédelmi szinttől, és az európai uniós kötelezettségeket is semmibe veszi.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége természetvédelmi feladataira figyelmezteti Fazekas Sándor minisztert, hogy alkotmányos kötelessége keretében ne adja hozzájárulását a kiemelten fontos természeti oltalom alatt álló területek magánosításához.
Magyarországon 4,3 millió hektár szántó található, ebből 520.000 hektár tartozik a Natura 2000 hálózatba. Ezeken a területeken az európai közösségi szabályozás értelmében – és a közjólét érdekében – olyan területhasználatot kell folytatni, amely összehangolja a mezőgazdasági termelés szempontjait a természeti örökség, elsősorban a szántóföldet is élőhelyül használó védett állatfajok megőrzésével.
A fokozottan védett túzok, e világszerte ritka és veszélyeztetett madárfaj nemzeti büszkeségünk. Elterjedési területének egyik legfontosabb régiója a Kárpát-medence. Elsődleges élőhelyét a megfelelő gazdálkodás mellett megőrzött gyepek és szántók jelentik, ezért kiemelt élőhelyeit szabályok óvják, amelyek előírják a faj igényeit és életfeltételeit figyelembe vevő gazdálkodást.
“A túzok ún. esernyőfaj, ami azt jelenti, hogy a számára kedvező területhasználat számos egyéb természeti érték megőrzését is szolgálja. A mezőgazdasági tájak teljes élővilága szempontjából kedvező hatású, környezetkímélőbb, fenntartható földhasználat egészségesebb élelmiszerek termelését is jelenti, ami a társadalom, az emberek alapvető érdeke” – mondta Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.
A Kiskunság, a Hevesi Sík és a Mosoni-sík a legfontosabb szaporodóhelyek közé tartozik, ahol több ezer hektár állami tulajdonban álló Natura 2000 földterület kerülhet magánkézbe.
Állami tulajdonú Natura 2000 területek haszonbérbe adása esetén kormányrendelet írja elő, hogy a természeti állapot megőrzését vagy javítását szolgáló földhasználat valósuljon meg a területen. Azzal, hogy ezek a területek magánkézbe kerülnek, az állam közvetlen – tulajdonosként történő – beavatkozási lehetősége megszűnik, így az állam a földjeivel együtt a természeti értékek megőrzését segítő tulajdonosi jogait is elveszíti.