Szarvasmarhák egészségi paramétereit monitorozza majd az a szenzor, amelynek kifejlesztésére az orosházi, állattenyésztéssel is foglalkozó Béke Agrár Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) konzorciuma hatszáz millió forintos uniós fejlesztési támogatást nyert el.

Új állatmonitoring szenzor kifejlesztésébe kezdett egy orosházi mezőgazdasági cég és a MATE

Szarvasmarhák egészségi paramétereit monitorozza majd az a szenzor, amelynek kifejlesztésére az orosházi, állattenyésztéssel is foglalkozó Béke Agrár Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) konzorciuma hatszáz millió forintos uniós fejlesztési támogatást nyert el.

Tóth Mónika, az orosházi vállalkozás főkönyvelője csütörtökön az MTI-nek elmondta, cégük 395,75 millió forintot nyert el a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (ginop) Plusz keretéből, amely számukra 60 százalékos támogatási intenzitást jelent. Konzorciumi partnerük, a MATE 208,66 millió forintot nyert el 100 százalékos támogatási intenzitással – tette hozzá. Kovács Levente, a MATE tudományos főmunkatársa az MTI-nek úgy nyilatkozott: a k+f projekt célja egy olyan, szarvasmarhák által élethosszig viselhető, vezeték nélkül tölthető, lassan lemerülő szenzor kifejlesztése, amely monitorozza az állat egészségi paramétereit: testhőmérsékletét, mozgási aktivitását és pozícióját. Egy telefonos applikáción keresztül pedig riasztást küld a gazdának, amennyiben beavatkozásra van szükség. Így – szívritmus elemzésre alapozva – betegségek korai felismerésére, stressz-állapotok kiszűrésére, ivarzás és ellés megbízható jelzésére lenne lehetőség.

A szenzort az orosházi kft. két alvállalkozója fejleszti ki; azt a mintegy ezer szarvasmarhát – köztük 600 fejőstehenet – tartó mezőgazdasági vállalkozó állatain tesztelnék; az adatok hitelességét pedig meglévő eszköz- és műszerállományával a MATE munkatársai validálják – magyarázta Kovács Levente. A programról az MTI-nek elküldött sajtóközleményben kiemelik, hogy a k+f megoldással a mesterséges megtermékenyítések hatékonyságát és ezáltal a gazdaságilag legfontosabb szaporasági mutatók hatékonyságát lehet növelni a klímaváltozás miatt kiváltott úgynevezett hőstressz időszakokban. Emellett az egyes növendék korban, ellés körüli időszakban és a laktációs termelés csúcsán jelentkező megbetegedések állatjóllétre, reprodukciós teljesítményre és termelésre gyakorolt negatív hatásait is csökkenteni lehet majd.

A projekthez az “egészséges állat, egészséges élelmiszer” megközelítés adta a motivációt – írták. Kovács Levente elmondta, hosszú távú céljuk, hogy a szenzor más állatfajták esetében is alkalmazható legyen. Tóth Mónika közölte, 72 dolgozójuk közül 37-en vesznek részt a 2025 március végéig tartó projektben.

 

mti

Ajánlott tartalom

Nem szabad haza vinni a természetben talált állatkölyköket!

Ne vigyük haza a madárfiókákat és más állatkölyköket, őzgidákat, nyúl-, nyest- és mókuskölyköket, vadmalacokat! - kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).