Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az üde facsemeték panorámája mindenki szívét megdobogtatja. Az ország északkeleti részében, a Beregben, a Kőris-erdő területén most ebben a látványban lehet részünk. De hogyan lehetséges ez most, amikor egymás után jelennek meg a hírek a nagyfokú szárazságról, és esőnek se híre, se hamva? A WWF Magyarország partnereivel közösen kicsiben modellezi azt, amit később országos szinten lehetne alkalmazni annak érdekében, hogy csökkentsük az évről évre súlyosbodó vízhiányt hazánkban. Ehhez azonban a zöld szervezetek és a vízügyi kezelők együttműködése mellett a gazdálkodók nyitottságát ösztönző agrártámogatások megjelenése különösen fontos feltétel. Még csak június közepe, de az ország nagy részén már nagyfokú vagy súlyos aszály van. A rendkívül száraz télen a talaj víztartalékai nem tudtak feltöltődni, és ezen a hűvösebb tavasz sem segített. Június elején hirtelen beköszöntött a meleg, mindezek következtében pedig kiégnek a gyepek, a növények szenvednek a szárazságtól – a termőföldeken, az erdőkben és a kiskertekben egyaránt. A gazdálkodók és a döntéshozók különböző módokon igyekeznek alkalmazkodni a klímaváltozás miatt megváltozott körülményekhez. Az egyik ilyen módszer, hogy az aszály enyhítése érdekében hazánkban több helyen vizet emelnek ki a Tiszából, és azt a csatornákba vezetik. Van egy ilyen helyszín a Beregben, Magyarország északkeleti szélén is, ám itt már nem csak a csatornákba jut víz. A WWF Magyarország és a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) együttműködésében ideiglenes, homokzsákos duzzasztással vizet juttatnak a Gulács és Tarpa között elhelyezkedő Kőris-erdőbe is.
Ezzel a megoldással a Kőris-erdő mintegy 300 hektáros területének egy része kap vízutánpótlást több héten keresztül. Nagyjából 25 hektár vízfelület jöhet létre az erdőben, ami eddig példa nélküli eredmény itt. A nyáron folytatott, szivattyús vízkivétel egyértelműen kényszermegoldás: a vizet a folyón érkező árhullámból tervezték kivezetni, de ezek idén elmaradtak. „A mostani vízkiemelés lehetőséget ad arra, hogy a szakemberek teszteljék, milyen hatásai vannak a vízborításnak ezen a mintaterületen. Az itt megszerzett tapasztalatok hasznosak lesznek ahhoz, hogy a jövőben egyre gyakrabban és több területen lehessen a tájba vizet juttatni” – mondta Kajner Péter, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője. Ez az erdőterület fellélegezhet: az elárasztás pótolja a csapadékhiányt, mérsékli a szárazodó klíma hatását. A fák a víz szűkösségétől és a hőhullámoktól is egyre inkább szenvednek, a legyengült növényeket pedig a kórokozók könnyebben megtámadják, ami az erdők természetes felújulását is veszélyezteti. Az ország számos területén egyre nehezebb az új erdőtelepítéseket életben tartani. A beregi Kőris-erdőben az elmúlt év jó makktermését most a területet elárasztva „öntözik meg”, ami az újulat sikeres növekedését segítheti.
Ez a vízkivezetés jó példája az érintett szereplők együttműködésének is. A WWF Magyarország Tisza programjának mintaterülete a Bereg, ahol minél több területet szeretne bevonni a vízpótlásba. A FETIVIZIG megfelelő partner ebben a munkában: a most megvalósított területi elárasztás kivitelezése és üzemeltetése illeszkedik a „Vizet a tájba!” program célkitűzéseihez is. A mostani vízpótlás nem valósulhatott volna meg, ha a Kőris-erdő tulajdonosai nem járulnak ehhez hozzá. A magántulajdonosok, köztük egy tarpai erdőbirtokossági társulat és a Nyírerdő Zrt. támogató hozzáállásukkal jó példát mutatnak más gazdálkodóknak. A vízpótlási beavatkozások finanszírozását a MERLIN, valamint a Partnerség az Élő Dunáért projektek biztosították.
Mi a következő lépés? A gazdálkodók önkéntes felajánlása alapján, ahol műszakilag lehetséges, megoldható lenne a vizek megtartása az aszály hatásainak mérséklésére. A gazdálkodók ösztönzéséhez azonban nélkülözhetetlenek a kedvező agrártámogatások, ezért lényeges, hogy az Agrárminisztérium mihamarabb döntsön ezekről. A földhasználat-váltás elengedhetetlen feltétele a sikernek, és közel sem lehetetlen. Még több gazdálkodót tehetnének „vízbaráttá” a Vízprémium vagy a Vízvédelmi célú nem termelő beruházások nevű konstrukciók. Ezeket a lehetőségeket nem csak a Beregben, de országszerte sok gazdálkodó várja. Ha nem csupán beszélni akarunk a klímaalkalmazkodásról, akkor mezőgazdasági területeink néhány százalékát a vízmegtartás és az állandó növényborítás növelésének szolgálatába kell állítanunk. Az átállást pedig ezekkel az újfajta támogatási formákkal tudnánk segíteni.