A napelemekkel történő fűtés immáron nem számít újfajta energiafelhasználásnak. Új jelenség viszont, amikor a napenergiát a háztartásban áramtermelésre kívánják felhasználni. Jóllehet költséges megoldásról van szó, és széleskörű elterjedése híján, a beruházás megtérülési adatai sem állnak rendelkezésre, mégis érdemes megismerni, miként lehet kiváltani az egyre növekvő villanyszámlát a napelemek szolgálatba állításával.

Új eljárás:házilagos áramtermelés

A napelemekkel történő fűtés immáron nem számít újfajta energiafelhasználásnak. Új jelenség viszont, amikor a napenergiát a háztartásban áramtermelésre kívánják felhasználni. Jóllehet költséges megoldásról van szó, és széleskörű elterjedése híján, a beruházás megtérülési adatai sem állnak rendelkezésre, mégis érdemes megismerni, miként lehet kiváltani az egyre növekvő villanyszámlát a napelemek szolgálatba állításával.

Egyelőre a családi házas felhasználók számítanak példaadónak, elemzésre alkalmasnak a napelemes áramtermelésben.
Az ilyen házaknál hálózatba kötött házi napelemrendszer működik. A napcsapdák a napsütés hatására megtermelt áramot közvetlenül a háztartás energiafelhasználására fordítják, ha pedig éppen nincs erre szükség, akkor az áramszolgáltató hálózatára táplálják. Amikor a napelemek nem, vagy nem kellő mértékben funkcionálhatnak (borult idő, éjszaka, többlet igény) akkor a szolgáltatótól a hagyományos módon érkezik az áram. Ebben az esetben a villanyóra a megszokott módon előre forog. Amikor viszont termelnek a napelemek, de szükségtelen a teljes árammenyiség, akkor a rendszer az áramszolgáltató hálózatára tölt. Következésképpen, a villanyóra visszafelé forog.Tehát olyan speciális mérőórát igényel ez a rendszer, amely képes oda-vissza elszámolni a két fél közötti forgalmat. A szolgáltató évente egyszer olvassa le az oda-vissza mérni képes órát, és ennek megfelelően, ha a család többet használt fel, mint amennyit megtermelt, akkor a különbözetet kifizeti az érvényben levő tarifa szerint. Amennyiben többet termelt, mint amennyit felhasznált, akkor elméletileg a többlet értékének csaknem 90 százalékét visszakapja. Ez a visszafizetés azonban a családi házas felhasználók esetében jogilag még rendezetlen. Ezért nem is jellemző, hogy az ilyetén visszafizetés teret nyert volna a napi gyakorlatban.

Ami beruházást illeti, több millió forintot tesz ki, de nyerhető hozzá – pályázat útján – vissza nem térítendő állami támogatás. Tudni kell azonban azt, hogy a támogatást csak megvalósítást követően kapja meg a család.

A megtérülés ideális esetben annyit tesz, hogy a háztartás megtermeli a saját energiaszükségletét, vagyis a család mentesíti magát ettől a rezsiköltségtől. Ez a költségkímélés akár években is mérhető. Az áramár jövőbeni változását, növekedését, illetve csökkenését lehetetlen megbecsülni. E bizonytalansági tényező adja, a beruházás kockázatát. Tehát mindenki egyénileg kell hogy eldöntse, vállalkozik-e háztartásában a napelemes áramtermelés bevezetésére. Tény, hogy az áramár és a megtérülési idő fordítottan arányos. Ha az egyik nő, a másik csökken. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a napelemek ára évről évre csökken, vagyis az is elképzelhető, hogy pár év múlva számottevően javulni fog a megtérülési mutató.

S mi várható a megtérülés után? Nos, nincs többé villanyszámla. Üzemeltetési költséggel a napelemes rendszerek esetében nem kell számolni. Az elemekre a gyártók garanciát vállalnak, hiba esetén cserélik a tartozékokat.
Sokat ígérő, de még kiforratlan a napelemek áramtermelő alkalmazása. Kevéssé ismertek előnyei, hiszen csekély gyakorlati tapasztalat ad lehetőséget az új energiafelhasználás megítélésére. Mindenesetre biztató jel, hogy az áramszolgáltatók a magánáramtermelő háztartások csatlakozási szándékát befogadják, a hálózatkapcsolt házi napelemrendszerek elterjedése szabályozott formában mind széleseb körben meghonosodhat.

Ajánlott tartalom

150 ezer forintos napelemes rendszerek kezdtek el terjedni

Az erkélyre szerelhető napelemek már 150 ezer forinttól elérhetők a piacon.