Új folyamidelfin-fajt azonosítottak Brazíliában

Új folyamidelfin-fajt, 1918 óta az elsőt azonosították brazil tudósok az Araguaia folyóban.

Eddig csak négy folyamidelfin-fajt ismert a tudomány, az újonnan felfedezett ötödik nevét élőhelyéről, a mintegy 2600 kilométer hosszú Araguaia folyóról kapta. A többi dél-amerikai delfinfajtól több mint kétmillió éve ágazhatott el a fejlődése – tudósított a BBC hírszolgálata a PLoS One online tudományos folyóiratban ismertetett kutatásról. A kutatók szerint az újonnan felfedezett faj hozzávetőleg ezer egyede él a folyó medencéjében. A folyami delfin a világ egyik legritkább állata. Négy eddig azonosított faja közül három szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján, azaz súlyosan veszélyeztetettnek nyilvánították őket.

Az egyik legismertebb fajukról, a Jangce folyóban élő paj-csiről úgy tudni, 2006 körül kihalt. Dél-Amerikában él az amazonasi vagy rózsaszín delfin, a boto, amelyről úgy vélik, a folyami fajok legokosabbika. Vele rokon az új faj, nagyon hasonlítnak egymásra – állapították meg az Amazonasi Szövetségi Egyetem kutatói.

Tomas Hrbek, a tanulmány vezető szerzője elmondta: a két faj különbözik egymástól, eltér a fogaik száma, az Araguaiában élő delfin kisebb is, ám leginkább génjeik eltérései bizonyították, hogy két külön fajról van szó. Mindkét folyó több tucat delfinjének DNS-ét elemezték a tudósok, és azt fedezték fel, hogy a köztük talált különbségek nagyobbak, mint amekkorát bármely más két delfinfaj között megfigyeltek – magyarázta Hrbek. A kutatók azt javasolták, nevezzék az új fajt araguaiai botónak (Boto-do-Aragaia). Úgy vélik, az Araguaia vidékének mezőgazdasága és a duzzasztógátak építése fenyegetést jelent az új faj létére, és az orvhalászok is irtják őket, ezért azt javasolták, kerüljön fel az IUCN Vörös Listájára, a sebezhető fajok kategóriájába.

Ajánlott tartalom

Az utolsó jégkorszak őshőmérsékleti és csapadékviszonyait vizsgálta a CSFK vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport

Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) munkatársai vezetésével nemzetközi kutatócsoport vizsgálta az utolsó jégkorszak őshőmérsékleti és csapadékviszonyait a Kárpát-medence déli részén.