Az Északi-sarkvidékre vonatkozó új, szigorú hajózási szabályok megalkotását sürgetik politikusok és szakértők a Jeges-tenger gyors ütemű olvadása miatt, mely egyre inkább megnyitja a régiót a hajók előtt, ugyanakkor súlyos kockázatokat is jelent azokra nézve.
“Meg kell egyeznünk egy új, kötelező érvényű sarkvidéki hajózási szabályzatban” – mondta Jonas Gahr Store norvég külügyminiszter egy Sarkvidéki határok című konferencián Tromsóban. Az új szabályozás kiterjedne a jégálló hajóépítési technikákra, valamint új felszerelésekre és navigációra vonatkozó előírásokra is – fejtette ki a tárcavezető az Északi-sarkkörnél is északabbra fekvő norvég városban.
Ugyancsak a biztonság jegyében, az Északi-sarkvidéki Tanács (Arctic Council) nyolc tagállama a tervek szerint májusban egyezik meg az új keresési és mentési szabályokról a térségben.
A szabályozás felfrissítését az teszi indokolttá, hogy az Északi-sarkvidék a Jeges-tenger olvadása miatt egyre inkább megnyílik a hajózás, valamint az olaj- és gázkitermelés előtt. Store emlékeztetett arra, hogy a klímaváltozás fokozottan érezteti hatását az északi területeken. Megjegyezte: nem tervezik díj szedését az Északi-sarkvidéki vizeken való áthaladásért.
Az olvadás megnyitotta lehetőségek gazdasági jelentőségét jelzi, hogy két német teherszállító hajó 2009-ben 7.400 kilométerrel tudta megrövidíteni Dél-Koreából Hollandiába tartó útját azzal, hogy a Szuezi-csatornán át vezető hagyományos útvonal helyett az orosz partokat követte a Jeges-tengeren.
David Titley ellentengernagy, az amerikai haditengerészet oceanográfusa szerint a legnagyobb kockázat a több száz, olykor több ezer utast szállító nagy turistahajókat fenyegeti, ha az Északi- vagy Déli-sarkvidék térségébe látogatnak. “Nem a hozzáértésen, hanem a szerencsén múlott, hogy eddig nem volt Titanic-típusú tragédiánk” – húzta alá.
Titley szerint a század közepére a Jeges-tenger nyaranta két-három hónapra is jégmentessé válhat, ami már elég hosszú idő ahhoz, hogy felkeltse a hajózási társaságok érdeklődését. Ez átrendezheti a tengeri kereskedelem térképét, felértékelve például az Alaszkát Oroszországtól elválasztó Bering-szoros szerepét – tette hozzá.
A konferencián Össur Skarphédinsson izlandi külügyminiszter is sürgette a hajózás, valamint az olaj- és gázkitermelés szigorúbb szabályozását. “Izlandot földrajzi elhelyezkedése rendkívül sérülékennyé teszi a tenger állapotának bármilyen megváltozására, akár a klímaváltozás, akár valamilyen szennyezés okozza azt” – hangsúlyozta. A hidegebb tengervízben sokkal lassabban bomlana le például egy, a mexikói-öbölbelihez hasonló olajszennyezés.
“Egy kicsit félünk is azért” – mondta Skarphédinsson a hajózási útvonalak tervezett megnyitásáról – “Nagy felelősséget tenne a vállunkra a keresések és mentések terén”.