A komposztálási kapacitás növekedése várható Magyarország több településén, köztük Dunaújvárosban, Polgárdiban, Oroszlányban, Dömsödön, Cegléden. A fejlesztéssel tovább nőhet a hulladéklerakótól eltérített, komposztként hasznosuló zöld és biológiailag lebomló hulladék mennyisége.

Új komposztáló telepek létesülnek

A komposztálási kapacitás növekedése várható Magyarország több településén, köztük Dunaújvárosban, Polgárdiban, Oroszlányban, Dömsödön, Cegléden. A fejlesztéssel tovább nőhet a hulladéklerakótól eltérített, komposztként hasznosuló zöld és biológiailag lebomló hulladék mennyisége.

A „KEHOP 3.1.2 A biológiailag lebomló hulladék eltérítése a hulladéklerakótól” c. pályázat keretében Magyarország még több településén valósulhat meg a zöldhulladék szakszerű komposztálása. A pályázat koordinálását, előzetes elbírálását – jogszabályi kötelezettségének eleget téve – az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Vagyonkezelő és Koordináló Zrt. végezte. Műszakilag megvizsgálta, hogy hol van szükség a zöldhulladék helyben történő kezelésére, a hulladékcsökkentési célok teljesülése mellett a logisztika költségoptimalizálása érdekében.

A projekt eredményeképp:

–  tovább csökken a lerakásra kerülő hulladék mennyisége
–  több szerves hulladék téríthető el a hulladéklerakótól
–  értékesíthető komposzt termék állítható elő

A komposztálási tevékenység céljai összhangban vannak a hulladékról szóló 2012. évi CLXXX tv. 92. § (2)-ben foglaltakkal, miszerint: „A települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget – a települési hulladéklerakóban évente lerakott hulladék mért összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását alapul véve – az 1995-ben országos szinten képződött, a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1-jéig 35%-ra, azaz 820 000 tonna alá kell csökkenteni.”

Más forrásból korábban már az ország több pontján megvalósultak ehhez hasonló, a komposztálási kapacitás növelését célzó projektek. Ezúttal a KEHOP forrás keretében lehet pályázni.

A rendszerfejlesztés keretén belül több település, köztük Dunaújváros, Polgárdi, Oroszlány, Dömsöd (a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás szolgáltatási területe), valamint Cegléd (a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás szolgáltatási területe) bővítheti ki hulladékgyűjtési rendszerét. A településeken létrehozandó komposztáló telephelyek hulladék-feldolgozó kapacitását a közeljövőben a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer (KDV), illetve a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási Rendszer (DTK) keretén belül kibővített hulladékgyűjtési rendszerhez igazítják. A KDV és a DTK rendszeren belül a tagönkormányzatok településein, így Dunaújvárosban, Polgárdiban, Oroszlányban és Dömsödön, valamint Cegléden és Monoron elkülönített zöldhulladék gyűjtési rendszer fog megvalósulni. A telephelyeken nyílt téri prizmás komposztálás valósul majd meg a fejlesztésnek köszönhetően.

A komposztálással történő hasznosítás megvalósítható közvetlenül a keletkezés helyén (házi, ill. közösségi komposztálással), elkerülve az anyag hulladékká válását, vagy megfelelő szelektív gyűjtés, majd elszállítás után nagyobb komposztáló telepeken. A komposztáló telepeken a komposztálás történhet nyílt vagy zárt térben. A csarnok építéséhez és a nagy technikai berendezések gyártásához sok energia és nyersanyag szükséges. A szabadtéri komposztáláshoz ezzel szemben csak terület szükséges, ahová a mobil gépeket (aprító, rostáló stb.) telepítik és ahol a szerves hulladékot prizmába (max. 3 méter magas halomba) rakják.

Mennyivel nőhet a beérkező zöldhulladék-mennyiség?

A Társaságok külföldi szakirodalmi adatokra támaszkodva az alábbi mennyiségekkel kalkulálnak.

Összesen tehát ezen a 6 településen kb. 23 265 tonna/év zöld és biológiailag lebomló hulladék hasznosulhatna az új telephelyeken értékes talajjavító, tápanyagban gazdag komposztként.

A fenti mennyiség eddig nem jelent meg a közszolgáltatás körében képződő hulladékmennységeknél, tehát mint „új” hulladék fog képződni. A komposztálóba kerülő hulladék így megfelelő körülmények között hasznosításra kerül, és nem a lakosság által elégetésre, ezzel is szolgálva a környezetvédelmi és egészségügyi szempontok érvényesítését.

Borítókép forrása: NHKV 

logó forrása: NHKV

forrás: Zöldunió

Hirdetés (X)

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.