Új-Zéland 10-20%-kal csökkenti széndioxid kibocsátását 2020-ra

Új-Zéland bejelentette azt a saját maga által kitűzött célt, miszerint 2020-ra 10-20 %-kal csökkenti széndioxid kibocsátását, mellyel a globális éghajlat-paktum is egyetértett.

Bár Új-Zéland üvegházhatást okozó gázkibocsátása, amely kevesebb, mint 0,5 %,  a Kiotói Egyezmény megköveteli a 40 leggazdagabb országtól ökológiai lábnyomuk csökkentését, ezért ennek kiemelkedően fontos szerepe lesz a decemberben megrendezendő csúcson. Ezt szem előtt tartva jelentette be az új-zélandi kormány a széndioxid kibocsátásának akár 20%-os csökkentését a következő 11 évben.

„Ez a cél, nemzetközileg hiteles, a környezetért és a gazdaságért is egyaránt felelős.” – mondta az éghajlatváltozásért felelős miniszter, Nick Smith nyilatkozatában. – „Ez egy ambiciózus, és megvalósítható cél.” Üzleti csoportok egyetértettek Smith-szel, hiszen Japánban és az Egyesült Államokban is elegendő volt egy hasonló döntés meghozatala az éghajlatváltozás kezelésére.

A csökkentés jelentős kihívás lesz Új-Zéland számára, mivel kibocsátásuk 1990 és 2008 között 24%-kal emelkedett egy olyan szintre, ami már meghaladja az ENSZ által felállított határvonalat. Smith továbbá beszélt olyan egyedi intézkedésekről is, amelyek a mezőgazdasági ágazat kibocsátását is csökkentik.

Auckland

„Sikeres első lépésként könyvelhetők el a már megkezdődött tárgyalások a 2012-es Éghajlatváltozási Megállapodás kapcsán.” – mondta Jonathan Boston, a Wellington-i Victoria Egyetem Politikai Tanulmányok Intézetének igazgatója, aki reméli, hogy a 10-20%-os csökkentés a kormány nem végleges álláspontja.
Ezt a nézetet osztja a Greenpeace is, aki kijelentette, a projekt meghirdetésével Új-Zéland nem lesz konstruktív játékos a koppenhágai ülésen.

Ajánlott tartalom

Módosult a rendszerhasználati díjakról szóló MEKH-rendelet

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) módosította a villamos energia rendszerhasználati díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendeletét. A szabályozás pontosítja az okosmérővel rendelkező fogyasztók idősoros elszámolását lehetővé tévő részletszabályokat, továbbá elősegíti, hogy az elosztók rugalmasabb időkeretben biztosítsák a külön mért bojlerek vezérlését. A rendeletmódosítás nem jelent díjváltozást, nem érinti a rezsicsökkentés szabályait, a magyar háztartások továbbra is rezsicsökkentett áron juthatnak villamos energiához.