Az 1994-ben felfedezett Vosztok-tó után újabb óriási, jég alatti édesvizű tavat fedeztek fel a déli kontinensen. A kutatók most megpróbálnak még jobban vigyázni a feltárással, mert remélik, hogy számos új élőlényre bukkannak majd.
A 250 kilométer hosszú és 50 kilométer széles, helyenként csaknem négy kilométer vastagságú jégpáncél által borított Vosztok-tóról feltételezik, hogy akár 25 millió éve is el van vágva a külvilágtól. Ezért a kutatók joggal remélték, hogy különleges élőlényekre bukkannak benne.
A Vosztok-tóval kapcsolatos eredményeket megkérdőjelezik
A tavat 2013 januárjában fúrták meg orosz kutatók. Több mint 3400 méter mélységből hoztak vízmintákat a felszínre. Laboratóriumi elemzésük 3507 élő szervezet DNS-ét mutatta ki, túlnyomó többségük (94 százalékuk) baktériumnak bizonyult. Ezen kívül más egysejtű, illetve többsejtű organizmusokat, köztük gombákat is találtak. Két DNS-minta az úgynevezett archeáktól (ősi, a baktériumokhoz hasonló egysejtűektől) származik – írták a kutatók a PLoS ONE tudományos folyóiratban közölt tanulmányukban. A mintákban talált baktériumok között vannak olyanok, amelyek megtalálhatók a halak, rákok, gyűrűsférgek emésztőrendszerében, ami azt jelezheti, hogy sokkal bonyolultabb életformák is létezhetnek a tó vizében.
A felfedezés igen izgalmas lett volna, ha több kutató nem kérdőjelezte volna meg egész nyíltan a program módszertanát és eredményeit.
Új tó, új remények
A múlt héten azonban az Európai Földtudományi Unió (EGU) jelentette be, hogy újabb hatalmas, a Vosztok-tónál csak alig kisebb, jég alatti tavat fedeztek fel az Antarktiszon. Ez új lehetőséget kínál a nemzetközi kutatócsoportnak arra, hogy a jég alatti víztömegben található élőlényeket megvizsgálják, írta a New Scientist.
A kutatók különösen izgalmasnak találják a felfedezést, mert a tó viszonylag közel található egy már létező kutatóállomáshoz, ami jelentősen megkönnyíti a tanulmányozását.
A teljes cikk itt olvasható.