Újabb rezsicsökkentés várható még idén

Márciustól vagy legkésőbb áprilistól ismét tíz százalékkal csökkenhetnek a háztartások rezsiköltségei.

A gáz-, a villamosenergia- és a távhőár esetében várható további “központi ármérséklődés” – értesült kormányzati forrásokból a Magyar Hírlap. A lap úgy tudja, ezenfelül még egy “jelentős”, valószínűleg újabb tízszázalékos árcsökkentés is szerepel az ez évre szóló kormányzati tervekben. A cél az, hogy ez minden háztartásban érvényesüljön – olvasható a lap csütörtöki számában. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár december 6-án jelentette be, hogy januártól tíz százalékkal csökken a lakossági gáz és villamos energia ára. Orbán Viktor miniszterelnök néhány nappal korábban a Kossuth Rádiónak adott interjúban beszélt arról, hogy a kormány a rezsiköltségek csökkentésén dolgozik. Ezt az ezen a területen működő cégek profitjának csökkentésével és az ezzel a lépéssel érintett összeg embereknél hagyásával tervezi a kabinet. “A közszolgáltatások nem arra valók, hogy abból valaki pénzt keressen, ez a szektor nem a profit világa” – mondta a kormányfő. Hangsúlyozta: azt elfogadja, hogy az energiát termelő cégeknél profitnak kell jelentkeznie, de a fogyasztó és a termelő közé “ékelődő” szereplők esetében a profitot minimálisra kell csökkenteni.

December 10-én Orbán Viktor azt mondta: a tízszázalékos gázárcsökkentést a távhődíjakon is át kell vezetni. A csaknem négymillió háztartást érintő rezsiköltség-csökkentésről Giró-Szász András kormányszóvivő korábban azt mondta, a szolgáltatóknak kell viselniük a terheket, azokat nem háríthatják át. A kormány Fónagy János államtitkár vezetésével egy négytagú bizottságot is létrehozott a lakossági energiaárak tízszázalékos csökkentésének nyomon követése érdekében. A kormányszóvivő a döntéssel kapcsolatban utalt arra, hogy 2002 és 2010 között több mint 200 százalékkal emelkedett a gáz, száz százalékkal pedig a villany ára, a magyar családokra így irreálisan magas teher nehezedik a rezsiköltségek miatt.

Ajánlott tartalom

A szélerőművekkel jóval több mezőgazdasági termőterület maradhatna szabadon és az energiaár spekulációtól is jobban védve lennénk

A földhasználat szempontjából vizsgálva, egységnyi energiára és területre vetítve a napelemek akár 60-120-szor nagyobb földterület igénnyel rendelkeznek, mint a szélerőművek – többek között ezért is volna kulcsfontosságú a hazai szélenergia megfelelő felskálázása, nem csupán a fotovoltaikus termelés kiegyensúlyozására.